A népszerű amerikai dalszerző és énekes John Legend (1 Oscar, 1 Golden Globe, 9 Grammy és több egyéb díj birtokosa) a mai napon mutatta be New Yorkban az új szerzeményét, amelyben az égbolt valódi csillagaival énekel duettet. A különleges hatást jelentő hangok létrehozásához a Nyugat-magyarszági Egyetem professzorát, az MTA Földtudományi és Csillagászati Kutatóközpontjának tudományos tanácsadóját, Kolláth Zoltánt hívták segítségül – ő volt az, aki a csillagok megfigyelt változásainak elemzése segítségével hallhatóvá tette a csillagok hangjait.

A „Csillagok alatt” (Under the Stars) című dalt egy ünnepi kampány részeként mutatták be, a karácsonyhoz illő érzelmi töltettel, ezen kívül a művet az éjszakai égbolt látványa is ihlette, mint örök inspiráló forrás. A dal különlegessége, hogy megjelennek benne olyan hangok is, amelyek négy tényleges csillag rezgései alapján készültek.
- A csillagokat leginkább csak az égbolton ragyogó fénypontokként ismerjük, és kevesen tudják azt, hogy belsejükben hanghullámok terjedhetnek, ugyan úgy, mint a földi légkörben is. A csillagok fényváltozásának ritmusa hallható hangokká alakítható, persze kellően felgyorsítva azokat. Az eredmény meglepő hangok sokasága, túlvilági zengésektől az atonális zömmügésig. Ugyanúgy, ahogy a zongora billentyűit egyidejűleg leütve zenei akkordokat szólaltathatunk meg, a csillagok frekvenciái együttesen az égitestek egyedi hang-ujjlenyomatát jelentik – magyarázza Kolláth Zoltán. - Hosszú ideje kutatom ezt a nagyon érdekes jelenséget, és számomra is izgalmas, ahogy a csillaghangokat ebben a projektben is felhasználták.
A hazai csillagászati kutatások egyik nemzetközileg elismert területe a csillagok változásainak vizsgálata. Magyar kutatók fontos szerepet vállaltak a Kepler Űrtávcső megfigyeléseinek elemzésében és az adatok értelmezésében, több új és érdekes eredménnyel gazdagítva a asztrofizikát.
- A dalban felhangzó négy hang közül kettőt a Kepler Űrtávcső megfigyeléseinek köszönhetünk – mondja a professzor. - Az eddig példa nélküli pontosság és megfigyelési idő tette lehetővé, hogy a csillagok hangjait zajmentesen rekonstruálhassák. A további hangok egyike azért is különleges, mert majd két évszázadnyi megfigyelési adat alapján lehetett rekonstruálni a fényváltozás mögötti folyamatot és ezzel sikerült zenében is használható hangot generálni.
Kolláth Zoltán „A hangok csodálatos világa: a nagy bummtól a rockzenéig” tart előadást az NymE nyílt napján a Természettudományi és Műszaki Karának programjai között, december 4-én 12 órától. Itt az érdeklődő középiskolások első kézből meghallgathatják, hogyan került a csillagok hangja popzenébe.
A dal élő bemutatója december 9-én szintén New Yorkban lesz. Mivel Manhattan-ből nem látszódnak a csillagok, egy képzőművészeti installáció segítségével mutatnak a városlakóknak egy hasonló látványt. Egyúttal a fényszennyezés jelenségére is felhívják a figyelmet. Ma már a csillagos égbolt látványát is védeni kell, ezért is alakultak „csillagoségbolt-parkok” Magyarországon is a Zselicben és a Hortobágyon.