A javaslat többek között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján elérhető nyilvános adatbázis létrehozását szorgalmazza, amely listázza az internetes kereskedelem és az online fizetési megoldások körében a fogyasztókkal szemben súlyos jogsértést elkövető e-kereskedelmi vállalkozásokat.

Erre részben azért van szükség az indoklás szerint, mert a fogyasztói panaszok többsége arra irányult, hogy az internetes vásárlás során nem kaptak megfelelő tájékoztatást az őket megillető jogokról, panasz esetén nem tudták felvenni a kapcsolatot a céggel, ennek alapján az elállási jogukkal sem tudtak élni, illetve nem megfelelő terméket kaptak. A fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a bíróság jogerős döntése által jogsértőnek minősülő cégek feltüntetése elősegíti a szektor jogkövető magatartását - olvasható az indoklásban.

A javaslat szerint az elektronikus kereskedelmi szektor fogyasztóvédelmi szempontból történő felülvizsgálatát követően a fogyasztóvédelmi bírságolási gyakorlat módosítása is indokolt, mivel a magyarországi online kereskedelmi piacon működő, döntő többségben kis- és középvállalkozások a hatályos jogszabály miatt első alkalommal nem bírságolhatóak. Második, ismételt jogsértés esetén a bírság összege 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, ami a módosítás eredményeként 200 ezer forinttól 2 millió forintig emelkedne. A tárcavezető indoklása szerint a magasabb bírság jogkövető magatartásra ösztönözheti az e-kereskedelemmel foglalkozó valamennyi vállalkozást.

Amennyiben a hazai online kereskedelmi piacon kkv-nak nem minősülő vállalkozások követnek el jogsértést, a bírság alsó határa szintén 200 ezer forint lenne, a felső határ pedig változatlan marad - olvasható a törvénymódosítási javaslatban.