Áder János köztársasági elnök szerint a szocializmus rendszere erkölcsi és közjogi értelemben is bűnben fogant, hiszen a kommunista párt zsarolással, kényszerítéssel ragadta magához a hatalmat, miközben saját alkotmányos szabályaira sem volt tekintettel.

Az államfő erről a kommunizmus áldozatainak február 25-i emléknapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón szólt vasárnap a Sándor-palotában tartott sajtótájékoztatón.
Bejelentette, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) irattárának rendezése közben rábukkantak Nagy Ferenc egykori miniszterelnök 1947-ben kikényszerített lemondó nyilatkozatára.
Mint mondta, ebből a történészek által ismert, ám eddig elveszettnek hitt dokumentumból kiderül, hogy a kommunista párt hataloméhségében még a hivatalban lévő miniszterelnök lemondását sem tudta megvárni, a Dinnyés-kormányt ugyanis Nagy Ferenc 1947. június 1-jén tett lemondása előtt beiktatták.
Áder János úgy fogalmazott, éppen ezért akár ez a dátum is alkalmas lehetne a kommunizmus áldozataira történő emlékezésre, de rövid gondolkodás után belátható az is, az év bármely napját kijelölhették volna a megemlékezésre. Hozzátette továbbá, hogy a kommunizmus áldozatai előtti tisztelgés során nemcsak azokra kell visszagondolnunk, akiket kivégeztek, internáltak vagy koncepciós perbe fogtak, hanem azokra a százezrekre is, akiktől elvették a tisztes megélhetés, a boldogulás lehetőségét. Áder János emlékeztetett: Nagy Ferenc lemondatása politikai krimibe illő módon történt.
A tájékoztatón szintén részt vevő Ötvös István történész erről azt mondta, az 1947-es év politikai vitáit az erőszak és a zsarolás jellemezte, az év ugyanis nagy koncepciós perekkel kezdődött, májusban pedig már a kormányfő ellen is nyomozás folyt, azzal a nyilvánvalóan hamis váddal, hogy saját kabinetje ellen szervez összeesküvést.
A szakértő hangsúlyozta, Dinnyés Lajos kormánya közjogilag törvénytelenül került hatalomra május 31-én, mivel a Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc ekkor még nem írta alá Tildy Zoltán államfőnek címzett lemondó nyilatkozatát. Erre csak június 1-jén került sor a svájci határon "maffiafilmekbe illő módon", a magyar kormányfő ugyanis túszul ejtett fiáért cserébe írta meg a dokumentumot egy gépkocsi sárhányóján.
Az Országgyűlés 2000 júniusában elfogadott határozatával nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát.