A miniszter hozzátette, a döntés előtt még egyeztetnek az érintettekkel, akiket kompenzálni kívánnak.

Nagy István méltatta a Kányai Mezőgazdasági Cégcsoporthoz tartozó Aranyeső Kft. tudatos talajművelését és a nehéz piaci körülmények között kiutat kereső növénytermesztését. A magyar tulajdonban lévő cég 1,2 milliárd forintos beruházással, ezen belül a Vidékfejlesztési programban elnyert 482 millió forintos támogatással épített egy modern szárítót és növelte számottevően tárolókapacitását - tette hozzá.

A miniszter felidézte, hogy az elmúlt három évben sorozatban érték "emberpróbáló" kihívások és nehézségek az agráriumot. "A kiutat önök jelentik a tudásukkal, tapasztalatukkal, kétkezi munkájukkal" - fogalmazott. Hozzátette, a kormány minden erejével, forrásával és intézkedéseivel a gazdák mögött áll, hogy meg tudjanak felelni az új kihívásoknak.

Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi fejlesztési ciklusban a magyar kormány az európai kormányok közül egyedüliként maximális nemzeti társfinanszírozást nyújt az uniós forrásokhoz, megháromszorozva ezzel a támogatási lehetőségeket. A források mellett jó szakemberek, megújuló agráregyetemi képzés is segíti a mezőgazdaságot a kiútkeresésben - mondta.

Beszélt arról is, hogy a magyar piacot elárasztó ukrán áruk mögött nemzetközi tőkebefektetők állnak, akik nem fognak "továbbállni", így a magyar mezőgazdaságnak kell versenyképesebbé válnia, és a helyi adottságokhoz, lehetőséghez igazodva megtalálni a megoldást.

Hangsúlyozta, "minden egyes gabonaszem, amit feldolgozás nélkül viszünk a piacra, elmulasztott lehetőség". "A gabonát bőrben kell értékesíteni" - mondta, utalva az állattenyésztésben rejlő lehetőségekre. Megemlítette, nyugat-európai minisztertársai közül többen is nyilatkoztak arról, hogy uniós támogatásokat kívánnak az állattenyésztésük leépítésére fordítani, ami további lehetőségeket rejt a magyarok számára.

"Mi nem leépíteni szeretnénk, hanem fejleszteni az állattenyésztésünket a források megháromszorozásával, hogy visszafoglaljuk az adottságainknak megfelelő helyünket a piacon" - fogalmazott. Megemlítette, hogy 3 millió muszlim él Európában, az ő bárányhús iránti igényük és a táplálkozási divatirányzatok is lehetőséget teremtenek - mutatott rá.

Nagy István az egyik legfontosabb problémának nevezte, hogy az elmúlt 50 évben a talajban élő mikroorganizmusok száma 90 százalékkal csökkent. "Utolsó órában vagyunk, hogy a talajaink termékenységét megőrizzük" - fogalmazott.

Kőszegi László tulajdonos elmondta, az új beruházás magas színvonalú technológiai fejlesztés, amelynek révén hatékonyabbá és környezetbarátabbá vált a vállalkozás termelése.

Céljuk az értékteremtés, ezért a megtermelt jövedelmet visszaforgatják. Invesztálnak a földterületek termőképességének megőrzésébe, közel 200 gazdával működnek együtt a térségben, és évente 550 millió forintot fizetnek be az államkasszába különböző adók révén - sorolta.

Gergácz Zoltán ügyvezető az MTI-nek elmondta, a Kőszegi család tulajdonában álló Kányai Mezőgazdasági cégcsoport csaknem 7 ezer hektárnyi területen gazdálkodik Siófoktól délre, Somogy hátrányos helyzetű falvainak térségében. A 85 embert foglalkoztató vállalkozás 2022-ben 9,5 milliárd forintos árbevétel mellett több mint 1 milliárd forintos eredményt ért el, a tavalyi azonban "jó ha nullára kijön" - fogalmazott. Mivel Ukrajna olcsóbban tudja piacra dobni a cégcsoport által is termelt kukoricát, búzát, árpát és napraforgót, keresik a kiutat. Ennek jegyében az idén 17 féle növény, köztük cukorrépa, mák és ipari borsó betakarítására is készülnek - mondta az ügyvezető.