Az e-útdíj miatt megnövekvő szállítási költségek nyomán az élelmiszer-feldolgozók átadási áraik emelésére kényszerülnek – közölte a Világgazdasággal az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége. A szervezet úgy véli, az ágazatot sújtó különadók, a versenyhátrányt okozó gazdasági környezet és a csökkenő fogyasztás miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő vállalkozások az újabb terhet nem képesek lenyelni és kénytelenek többletköltségeiket az átadási árakban érvényesíteni.

Az ÉFOSZ az új rendszer bevezetése kapcsán attól tart, hogy az alacsonyabb jövedelmű vásárlók érzik meg különösen a költségek növekedését. „Az e-útdíj – mint minden fix költség – százalékosan nagyobb áremelkedést okoz az eleve alacsonyabb fogyasztói árú termékek, így például az alapélelmiszerek esetében. Emiatt fordulhat elő, hogy a szállítási költségek növekedése miatt egy jelenleg 100 forintba kerülő termék ára akár 130 forintra is emelkedhet, tehát 30 százalékos is lehet majd az emelkedés, míg egy több ezer forint értékű, prémium termék árában a növekmény nem éri majd el az egy százalékot sem” – közölte az ÉFOSZ.

Az ÉFOSZ elemzésében kitér arra is, milyen következményekkel járhat az, ha a kereskedelmi láncok nem lesznek hajlandóak magasabb áron átvenni az élelmiszer-feldolgozók termékeit. Eben az esetben az ágazatban jelentős csődhullámra kell számítani – figyelmeztet a szövetség.

„A jelenlegi becsléseink szerint hozzávetőleg 20 milliárd forintos kiadást jelent az élelmiszeriparnak az elektronikus útdíj úrendszere” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Folláth Györgyné. Az ÉFOSZ főtitkára hozzátette: „az ágazatot azért is sújtja kiemelten az új fizetési mód, mert tömegéhez képest az élelmiszer alacsonyabb értékű áru például az elektronikai cikkekkel összehasonlítva, valamint az élelmiszerek esetében a szállítási gyakoriság is nagyobb.”

Folláth Györgyné szerint a döntés elsősorban a belföldi piacra termelő kis- és középvállalkozásokat érinti rosszul, hiszen nekik minden szállítmányt magasabb költségek terhelnek egészen a partnerükig. „Ezzel szemben a jellemzően uniós exportra termelő vállalatok igyekeznek majd a legrövidebb úton kilépni az országból. Így például egy Győrben működő élelmiszer-ipari cégnek kevesebb költséget jelent majd a rendszer” – tette hozzá a főtitkár.