- a hitelkeretről szóló megállapodást hétfőn írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Baranyay László, az Európai Beruházási Bank alelnöke Budapesten.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kedvezményes hitelből a közúthálózat fejlesztését fogják finanszírozni a következő öt évben.
A nemzetgazdasági miniszter az aláírás előtt ismertette: a kormány és az EIB között lezajlott egyeztetések nyomán az EIB a 2020-ig tartó időszakban kész Magyarország közúti infrastruktúrájának fejlesztéséhez 500 millió euró összegű - több részletben lehívható - hitelkeretet biztosítani.
"A hitelkeretnek köszönhetően közúthálózatunk azon elemeit is gyorsabb ütemben tudjuk modernizálni, amelyek nem tartoznak a Transzeurópai Közlekedési Hálózathoz, illetve európai uniós forrásokból nem támogathatóak" - mondta Varga Mihály.
Varga Mihály kiemelte: a megújuló úthálózat hozzájárul a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a közúti elérhetőség javításával a magyar vállalkozások hatékonyságának és versenyképességének növeléséhez, a közlekedésbiztonság javításához, sőt a jobbá váló közúthálózat az ország turisztikai lehetőségeinek jobb kiaknázását is segíti.
A hitel segítségével többek között olyan beruházások valósulhatnak meg, mint az M8 és az M44 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5)-Nagykőrös-Békéscsaba közötti szakasza, az M85 autóút Csorna-Sopron, országhatár szakasza, és a 23. és 25. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti szakaszainak gyorsforgalmi fejlesztése.
Varga Mihály hangsúlyozta: "nagyra értékeljük azt a segítséget, amelyet az Európai Beruházási Bank szakértőitől kap Magyarország, az EIB ugyanis nemcsak a hitelszerződések révén, hanem a gazdaságfejlesztési kérdésekben, az uniós források lehívása és felhasználása során nyújtott szakértői segítéségével a 2014-2020-as időszakban is segíti Magyarországot abban, hogy elérjük gazdaságpolitikai céljainkat".
Varga Mihály elmondta: a hitelkeret fennmaradó részét a projektek előrehaladása alapján, két részletben, előreláthatólag 2018-ban és 2020-ban hívhatja le az ország. A miniszter közölte: a hitelkeretből 2020-ig valósítanak meg közúti fejlesztéseket, a hitelkeretet 25 éves futamidejű, öt éves türelmi idővel.
Baranyay László az EIB-nek a hitelszerződés aláírását megelőző sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Beruházási Bank (EIB) tavaly 1,054 milliárd eurót folyósított Magyarországra, amely 18 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az EIB alelnöke közölte: tavaly magyarországi beruházásokra 1,424 milliárd euró összegű hitelszerződést kötött az EIB, ami 88 százalékkal több, mint 2014-ben, ez 2012 óta a legmagasabb összeg.
Az EIB 1990 óta finanszíroz magyarországi beruházásokat, az EIB-nek Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta részvényese is, és 2011-2015 között 5,9 milliárd euró értékű hitelt ítélt oda az országnak.
Az EIB-hitelekből Budapest fejlesztésére 300 millió eurót adtak. Ebből 200 millió egy 350 millió eurós jóváhagyott hitel első része, ami a tömegközlekedési szolgáltatások és a közúthálózat minőségének javítását célozza, nevezetesen a metró- és a HÉV-vonalak, továbbá a villamos- és trolibusz-infrastruktrúra fejlesztését, közúti és hídfelújításokat, 100 millió euró pedig egy 200 millió eurós hitel első részeként a főváros megújítását, rehabilitációját, energiahatékonyságának javítását szolgálta, valamint környezetvédelmi fejlesztéseket finanszírozott.
Baranyay László elmondta: az EIB májusban képviseleti irodát nyit Budapesten, mely többek között tanácsokat is ad majd. Az EIB folytatni kívánja a hazai vállalkozások társfinanszírozását, és Budapest mellett más magyarországi városokat is finanszíroznának, mindenekelőtt Szegedet és Miskolcot. Az EIB új pénzügyi eszközöket kíván bevezetni 2016-ban, a vissza nem térítendő mellett visszatérítendő támogatást is nyújtanának.
Az EIB-csoport összességében 2015-ben rekordösszegű, 84,5 milliárd euró hitelt nyújtott, ezen belül az EIB 77,5 milliárdot, az EIB-csoporthoz tartozó Európai Beruházási Alap 7 milliárd eurót. Ebből 68 milliárd eurót folyósítottak, amivel 230 milliárd euró értékű beruházást indítottak el.