A várakozásokhoz közeli mértékben, 1,3 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, míg 0,2 százalékkal zsugorodott az idei első negyedévhez képest. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,1 százalékkal esett vissza a GDP a tavalyi első negyedévhez képest - áll a Takarékbank elemzőinek összefoglalójában.

A GDP részletes adatai nem okoztak különösebb meglepetést, mivel a nemzetgazdasági ágak többsége stagnált, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye meredeken zuhant, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye erőteljesen növekedett. A fogyasztás és a beruházások visszaesése folytatódott, a nettó export növekedési hozzájárulása pedig kissé szűkült.A GDP azonban legnagyobb mértékben a készletek leépítése húzta le, azok nélkül a visszaesés mértéke 0,3 százalék lett volna.

Idén a háztartások fogyasztása 1,4 százalékkal mérséklődhet, a beruházások visszaesése folytatódik. A lassuló külső keresletet nagyrészt ellensúlyozzák a Mercedes és az Opel üzemeinek termelésbe helyezése, így a nettó export hozzájárulása a növekedéshez továbbra is pozitív. A külső kereslettel kapcsolatos kockázatokat fokozzák a legfrissebb európai és német konjunktúramutatók, mint ahogy az európai adósságválság fokozódása is. A mezőgazdaság kibocsátása meredeken szűkül a rendkívül súlyos aszály hatására. A Takarékbank előrejelzése szerint idén 0,8 százalékkal csökkenhet a GDP növekedési üteme a tavalyi 1,6 százalékos növekedés után, majd 2013-ban 1,3 százalékkal visszatérhet a növekedés. Az idei előrejelzésünkre azonban számos kockázati tényező negatív hatással van, így a külső környezet alakulása, a hitelezés további visszaesése, az új kormányzati intézkedések kereslet visszafogó hatása.

Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával ugyan lehetne javítani a középtávú gazdasági kilátásokon, azonban az államháztartás és a lakosság súlyos eladósodottsága, valamint a bankrendszer mérlegszerkezete, túlzottan magas hitel/betét mutatója miatt a hazai szereplők elhúzódó mérlegkiigazításra vannak szorulva. Ez pedig középtávon sem teszi lehetővé, hogy a gazdaság élénkülése belső forrásokra támaszkodjon. Így a hazai gazdaság igen érzékeny a külső kereslet változásaira, ami jelenleg lassulást, Európa nagy részén pedig recessziót mutat. Így a rövidtávú kilátások igen kedvezőtlenek, azonban az idei gyenge gazdasági teljesítmény mögött egyszeri tényezők is szerepelnek, így a készletek leépítése, illetve az aszály. Mivel jövőre az elemzők nem számítanak az idei kivételesen rossz időjárási tényezők megismétlődésére, jövőre a mezőgazdaság újra hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, miközben az idei negatív bázis is kiesik. A Mercedes üzem jövőre érheti el a teljes kapacitását, így a növekedéshez való hozzájárulás túlnyomórészt jövőre jelentkezhet, míg az AUDI győri üzeme is elkezdi a termelést. Ezen felül jövőre a külső kereslet lassú javulására számítunk. A fokozódó fiskális szigor a következő években is jelentős mértében korlátozza majd a költségvetési kereslet alakulását. Ezzel szemben a jegybanki intézkedések, a monetáris politikák nem szokványos eszközökkel való enyhítése javíthatja a növekedési kilátásokat, az EKB kötvényvásárlásának ígérete pedig a periférikus államok hozamainak meredek leszorításán keresztül megszakíthatja a periférikus államokban kialakult recessziós spirált. 6 százalékra gyorsult az infláció augusztusban az előző havi 5,8 százalékról, míg az árak 0,1 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest. A búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerárak növekedése számottevően meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és az igen gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pályára számíthatunk.A következő hónapokban 6 százalék fölé emelkedhet az infláció, majd novembertől 5,5 százalék közelébe mérséklődhet a tavalyi jövedéki adó emelések kiesése miatt,így az éves átlagos infláció 5,7 százalék lehet. Bázishatások miatt (januári áfa emelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 4 százalék közelébe csökkenhet az infláció. A jövő évi átlagos infláció kissé 4 százalék felett lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél elérése, amire legkorábban 2014 elején látnak lehetőséget a Takarékbank elemzői.

Az MNB monetáris tanácsa újabb 25bp-tal 6,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az elemzők megosztottak voltak a kamatdöntést megelőzően, hogy folytatódik-e a kamatcsökkentési sorozat az augusztusi vágást követően, azonban a piacok már beárazták a következő kamatcsökkentést, a határidős kamatlábak pedig három hónapon belül további 25bp-os, kilenc hónapon belül pedig összesen 75bp-os kamatcsökkentést áraznak. Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam,
valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelenlevő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna. Ezért egyelőre nem számítanak az elemzők a kamatcsökkentés folytatására, arra szerintük az IMF tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. Az eddigi kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget, ami a hazai pénzpiaci hozamokra is igen erőteljes hatással van. Ha sikerül a megállapodás az IMF-fel, az év végéig további 25bp-os kamatcsökkentés lehetséges, így az év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat. Ezt a jövő év első felében további 50bp-os kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 5,75 százalék lehet az alapkamat.

10,5 százalékra zuhant a munkanélküliségi ráta május-július között az április-június között mért 10,9 százalékról, valamint az egy évvel ezelőtti 10,8 százalékhoz képest. A foglalkoztatottak száma 31,4 ezer fővel emelkedett az előző háromhavi átlaghoz képest, ami meghaladja a szezonális hatásokat, míg 75,5 ezerrel nőtt egy év alatt, túlnyomórészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően. A munkanélküliek száma 13,4 ezerrel csökkent az előző háromhavi átlaghoz, míg 4,4 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az aktívak száma egy év alatt 71,1 ezerrel bővült, ami kedvező folyamatokat tükröz. Az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben tovább nőhet az aktívak száma. Szezonális hatásoknak köszönhetően a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség. Az őszi hónapokban 10,3 százalékig csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyinál kissé alacsonyabb, 10,9 százalékos lehet.

Az idei évi költségvetési terv központi alrendszere 15.013 milliárd forint kiadási és 14.437 milliárd forint bevételi főösszeg mellett 576,2 milliárd forint hiányt határoz meg, ami a GDP 1,9 százaléka. Az elkülönített állami alapokkal és az önkormányzatok hiányával együtt az államháztartás hiánya 726,5 milliárd forintra csökkenhet a tavalyi többször módosított, valamint több egyszeri tételt tartalmazó 1.734 milliárdról. A GDP-arányos hiány mind az eredményszemléletű ESA, mind a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szerint 2,5 százalék. Az év elején a kormány 0,5 százalékra mérsékelte az idei növekedési előrejelzését, ezért a költségvetési tartalékokat törölték, illetve további
intézkedéseket vezettek be a hiánycél elérése érdekében. Mivel a növekedés még ettől a szinttől is elmaradhat, további intézkedésekre kellett sort keríteni.

Az aggodalmak eloszlatása érdekében a kormány a Konvergencia Program keretében benyújtotta a Széll Kálmán Terv 2.0-át, amely további, mintegy 140 milliárd forintos kiigazítást tartalmaz az idei évre,további közel 400 milliárd forintot pedig a jövő vére vonatkozóan. Noha az intézkedések egyes elemeinek magasak lehetnek az implementációs kockázatai, a konvergencia program több tartalékot is tartalmaz, ami nem került számszerűsítésre. Ezek alapján az idei 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt elérhetőnek tartjuk, a jövő évi 3 százalék alatti hiány pedig reálisnak tűnt, még ha a 2,2 százalékos cél elérésének továbbra is fennálltak a kockázatai. Időközben azonban további kockázatok a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, ami részben a romló növekedési kilátásoknak, részben az időközben bejelentett munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhető.Az alacsonyabb várható növekedés mintegy 60-70 milliárd forinttal növelheti a hiányt, a munkahelyvédelmi akcióterv pedig 250 milliárd forinttal. Összességében 300 milliárd forintot valamivel meghaladó intézkedésekre lehet szükség az eredeti, 2,2 százalékos hiánycél eléréséhez.

Az első negyedévben a várakozásokat meghaladó, 186 millió euró többlet keletkezett a folyó fizetési mérlegben. A döntően EU transzfereket tartalmazó, 489 millió euró többletet mutató tőkemérleggel együtt a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 675 millió euró volt, a szezonális hatások kiszűrésével a GDP 3,2 százalékát érte el.

Az áruk többlete – döntően a cserearány romlása miatt – 1156 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 1339 millió euróról, míg a szolgáltatások többlete 606 millió euróra nőtt az egy évvel korábbi 455 millióról. A jövedelem egyenleg hiány kismértékben, 1422 millió euróra nőtt. Mivel a külső kereslet gyengülése ellenére – amit a Mercedes üzem kivitele ellensúlyozhat – az export növekedése továbbra is meghaladja az importét, a javuló a cserearány mellett a következő negyedévekben újra emelkedhet a folyó fizetési mérleg többlete, így az előző évinél valamivel magasabb, 1,7 milliárd euró többletet várnak a szakértők a folyó fizetési mérlegben.

457,5 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelemben júliusban, ami minimális javulás a tavalyi 404,1 millió euróhoz képest. Az export euróértéke 4,64 százalékkal,az importé 4,04 százalékkal nőtt egy év alatt így folytatódott a kivitel növekedése.Az elmúlt hónapokban megjelent konjunktúra indikátorok az európai gazdaság recessziójának mélyülését jelezték, azonban a külső kereslet visszaesését a Mercedes üzem fokozódó termelése részben ellensúlyozhatja. Az év egészében 7,4 milliárd euró többletre számítanak az elemzők a tavalyi 7,06 milliárd után.A várakozásokkal ellentétben stagnált az ipari termelés júliusban az előző évihez képest, míg munkanaphatással megtisztítva 2,2 százalékkal csökkent, az előző hónaphoz képest a termelés 1,2 százalékkal esett vissza. Az adatok lényegesen rosszabbak a vártnál, a KSH közlése szerint a járműgyártás és annak exportja esett vissza. Ez ellentétben áll azokkal a feltételezésekkel, hogy a kecskeméti Mercedes üzem termelésének fokozatos felfutása éppen ezen ágazatot húzhatja, ugyanakkor jól tükrözi a külső kereslet markáns lassulását, miközben a belső kereslet is csökken, amit a részletes GDP adatok is tükröznek.

A beruházások idén 4-4,5 százalékkal csökkenhetnek. A jövő évi kilátásokat javíthatná az IMF tárgyalások gyors lezárása,a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá tétele, valamint tartózkodás az egyes ágazatokat különösen sújtó, torzító hatású intézkedésektől, azonban a kilátások érdemi javulásához leginkább a nemzetközi kilátások javulására, azon belül is az euróövezeti adósságválság sikeresebb kezelésére lenne szükség.Az év elején megfigyelt átmeneti hangulatjavulás után az euró-övezeti konjunktúra-mutatók meredek romlást, a recesszió elhúzódását és mélyülését mutatják, ami az európai adósságválság terjedésével van leginkább összefüggésben. Ezzel együtt egyes feltörekvő piacokon, különösen Kínában szintén további lassulást jeleztek előre a mutatók.

A forint a közeljövőben várhatóan a 280-285-ös sávban maradhat, az IMF tárgyalások elakadása esetén azonban gyengülésre lehet számítani. Markáns gyengülést, így 300 feletti árfolyamot azonban csak a nemzetközi hangulat újabb drámai romlása esetén várunk, amennyiben a nemzetközi hangulat támogató marad, az IMF tárgyalások megszakadása is csak átmeneti is kismértékű gyengülést okozhat, a megállapodás viszont a forintot a 275-280-as sávba erősítheti.