A jegybank hétfői tájékoztatása szerint az MNB a Bissau-guineai útlevelekkel megnyitott számlák kapcsán célvizsgálatot folytatott a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.-nél (MagNet Bank), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kapcsolatosan.
A célvizsgálat számos hiányosságot állapított meg a MagNet Bank azon szűrési tevékenységénél, amelyet a nemzetközi szankciós listák alapján kell végezniük a hitelintézeteknek az átutalások ellenőrzése során. Ugyancsak hiányos és hibás volt a vizsgált időszakban a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok tartalma, így azok a számlanyitások során nem voltak teljes körűen alkalmasak az ügyfél-azonosításhoz szükséges, a jogszabályban előírt adatfelvételre - közölte az MNB.
A Bissau-guineai útlevelek felhasználásával történt számlanyitások esetében a MagNet Bank több ponton megsértette a pénzmosás elleni törvény azon előírásait, amelyek az ügyfél-azonosításra, illetve a személyazonosság igazolására vonatkoznak. A célvizsgálat a MagNet Bank által indított banki belső ellenőri vizsgálatok jogszabályszerűségét, és a belső szabályozásnak való megfelelőségét is több ponton kifogásolta - hangsúlyozta közleményében az MNB.
Szintén jogszabálysértőnek találta a vizsgálat, hogy a MagNet Bank több esetben nem tett eleget azon jogszabályi rendelkezésnek, amely a pénzmosás megelőzése érdekében tett banki ügyintézői bejelentések tényleges tartalmára vonatkozik, illetve a törvény előírása ellenére ezen bejelentéseket több esetben nem továbbította a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.
A közlemény szerint törvénysértést állapított meg az MNB amiatt is, hogy a bankbiztonsági szabályzat a bankbiztonsági vezető munkavégzése során felmerülő működési kockázatokat - például adatvédelem, banktitok, működési titok kiszivárgásának kockázata - a vizsgált időszakban egyáltalán nem szabályozta.
A megállapított jogsértések, hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 19 millió forintnyi bírságot. Emellett október 31-i határidővel kötelezte a MagNet Bankot, hogy folytasson le belső vizsgálatot a jogsértések tisztázására, és a felelőssel vagy felelősökkel szemben tegye meg a szükséges intézkedéseket - közölte a jegybank.
A bissau-guineai, illetve egyéb külföldi állampolgárságú természetes személyek bankszámla-nyitásaival kapcsolatban indított célvizsgálatról a Simon-ügy kirobbanása után döntött az MNB márciusban.
Az Index korábbi információi szerint Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese az afrikai okmány segítségével 75 millió forintnak megfelelő összeget tartott Gabriel Derdak bissaui állampolgárként a pénzintézetben. A volt politikus ügyvédje áprilisban a Népszavának azt mondta: Simon Gábor vallomása szerint soha nem volt bissau-guineai útlevele - se igazi, sem hamisított -, továbbá soha nem kért meg senkit, hogy a nevében ezzel nyisson számlát, a MagNet Bankban pedig nem is járt.
Fáy Zsolt, a bank igazgatóságának elnöke áprilisban a Simon-ügy kapcsán megismételte a bank korábbi álláspontját: a Magnet Bank alkalmazottai nem követettek el szabálytalanságot a a bissau-guineai számlák megnyitásakor. Hozzátette: az ügy kirobbanása után alapos belső vizsgálatot folytattak le, ekkor derült ki, hogy a bank tavaly őszi, mintegy 40 ezer ügyfele között találtak kilenc bissau-guineai ügyfelet is. A kilenc bissaui ügyfél 2013. novembere és 2014. februárja között nyitott folyószámlát a banknál. Fáy Zsolt elmondta, hogy azóta szigorították a számlanyitás gyakorlatát. Bevezették például azt, hogy a Transparency International korrupciós indexsorát alkalmazva, a rangsorban az első száz ország után következő államokból érkező, a banknál számlát nyitó személyeket a korábbinál lényegesen szigorúbb "szűrőnek", vizsgálatnak vetik alá. "A Simon-ügyig túl tágra nyitottuk a kapukat, azóta sokat szigorítottunk" - mondta Fáy Zsolt.
Simon Gábort március 10-én vették őrizetbe, miután kiderült, több százmillió forintot tart egy bécsi számlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban; a volt politikus jelenleg házi őrizetben van.