"Ez Petőfi Sándor egyetlen, teljes szövegében fennmaradt színpadi műve. Úgy érzem, méltatlanul mellőzött darab és megkockáztatom, azért is maradt az, mert nem sikerült úgy színpadra vinni, hogy a jellegzetességeivel együtt érvényes tudjon maradni" – érvelt Katona Imre rendező a teátrum csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A mű 1846 végén, Petőfi életének válságos időszakában született. Az alkotó ekkor ismerte fel a társadalmi együttélésnek azt az arcát, amely gyilkosan könyörtelen tud lenni. De azt az életrendet is, amelyben szűkösebb teret kap az erényes cselekedet, mint a gonoszság - tette hozzá.
"A Tigris és hiéna igazi thriller, szenvedélyes melodráma. Az abszolút jó és a végletesen rossz - anya és fiú, apa és gyermeke s két egymástól merőben különböző testvér - csap össze ebben a végletes indulatokat hordozó drámában, a romantika szabályaihoz igazodva" – mondta a rendező, jelezve: a színpadra állítás során az volt a céljuk, hogy megsokszorozzák, meseszerűvé alakítsák a Petőfi-féle fikciót.
Pataki András színigazgató kiemelte: nem szükséges "nézői előképzettség" az előadáshoz, de a mű befogadásához kell a közönség nyitottsága és intenzív jelenléte, hiszen nem a mai teátrumi programokon túlsúlyban lévő kommersz darabról van szó.
"Ez nem kísérleti előadás, nincs szándékunkban a nézőkön kísérletezni, de szeretnénk élővé tenni a színházat. Megmutatni, hogy milyen izgalmas, érdekes is lehet egy előadás, ha esetleg más színházi nyelvezetet, formavilágot használunk az eddig jól beváltak helyet" – tette hozzá.