A felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak a jövőben nagyobb felelősséget kell viselniük saját döntéseikért - hangoztatta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szombaton Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvénysorozat meghívott előadójaként, főként egyetemistákból álló hallgatóság előtt.

Aki államilag finanszírozott képzésben tanul, nyilvánvaló kötelessége, hogy ezt a legjobb képességei szerint tegye, aki pedig diákhitellel tanul, annak az az érdeke, hogy ne tíz évig vegye fel a diákhitelt, hanem minél előbb megszerezze a diplomáját - mondta.

Az államtitkár szavai szerint maga is találkozott már olyan egyetemistával, aki még tíz év után is egyetemen 'lófrált', anélkül, hogy végzettséget szerzett volna, közben pedig tanulmányaihoz felvette az összes elérhető támogatást.

Ennek a világnak akkor is véget kellett volna vetni, ha az ország sokkal jobb helyzetben lenne, és a felsőoktatásban nem kellene lyukakat betömködni - jegyezte meg.

Hozzátette: a felsőoktatás finanszírozására 100 milliárd forintot fordít a kormányzat, az új felsőoktatási törvény legfontosabb célja pedig a felsőoktatás minőségének javítása.

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a kerekasztal-beszélgetés másik résztvevője, elmondta: a felsőoktatási törvény céljával egyetértve annak ellenére is az oktatás színvonalának emelését határozták meg célként, hogy a felsőoktatás korábbi, 180 milliárd forintos támogatását az elképzelések szerint a kormányzat a felére csökkentené.

A nagyobb egyetemek képesek nemzetközi pályázatokból, piaci együttműködésekből, költségtérítéses képzésekből finanszírozni működési költségeik felét, ám ezt szavai szerint megnehezítik az olyan szabályok, amelyek gazdasági önigazgatásukat korlátozzák.

A rektor úgy fogalmazott: a ELTE már mindent megtett költségei csökkentéséért, takarékoskodni csak úgy tudna, ha olcsóbb oktatógárdát alkalmazna, ez viszont éppen azt a minőséget rontaná, amelynek emelése a cél.

Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva hangsúlyozta: szerinte a kétszázalékos kamatozású diákhitel a jó képességű, szegényebb sorsú diákoknak is biztosítja a továbbtanulást, azoktól pedig, akik a diploma megszerzése után az állami szektorban helyezkednek el, átvállalják a diákhitel visszafizetését.

Az államtitkár szólt arról is, Magyarországon egy uniós kötelezettség szerint 2020-ra a 24-34 éves korosztály 33,3 százalékának diplomával kell rendelkeznie.

A rendelkezésre álló felvételi adatok és bekerülési arányok alapján joggal várható, hogy ez a vállalás teljesíthető, persze ez a felsőoktatásban jelenleg tanulókon is múlik - fűzte hozzá.