L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett: a 2010-es kormányalakítás után vita alakult ki szakmai körökben is a nemzeti emlékhelyekről, és végül a kormány eredeti tervéhez képest két további emlékhely is létesült, ezek egyike a pákozdi.
A nemzet, a hazaszeretet és a honvédelem fogalma egymástól elválaszthatatlan - mondta. A honvédelem ügye túlmutat az 1848-as pákozd-sukorói csatán, ennek szellemében született meg az emlékpark, ahol jól megférnek az aradi vértanúkra emlékeztető kopjafák, az 1956-os forradalmat jelképező harckocsi, valamint a két világháború és a mai békefenntartók emlékhelye.
Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar honvédsereg születése és első győztes csatája 165 éve hirdeti, hogy a honvédség a magyar hazáért született meg. Az emlékpark a győztes csata óta összeforrt a magyar nép sorsával, és az eltelt évtizedek sikereit és tragédiáit hirdeti.
Az emlékpark fő feladata az emlékeztetés: a most élőknek és a jelenleg szolgálatot teljesítő katonáknak az elődök hősiességét mutatja meg, emellett útmutatást ad a jövő nemzedékének is - mondta.
A vezérkari főnök beszédében kitért a 165 éves „magyar honvédsereg Mohácsára”, a hetven éve történt doni áttörésre, ahol a katonák hiányos felszereléssel, kemény hidegben, sokszoros túlerővel szemben bátran, hősiesen helytálltak. Hozzátette, az ott életüket veszítő és a csatában eltűnt százezer katona mellett emlékeznünk kell özvegyeikre és árváikra, valamint a frontról hazatért katonákra is, akik hosszú éveken keresztül jogtalanul megpecsételve a "náci ideológia kiszolgálóiként" élték életüket. "Amikor a történelemről beszélünk, nem szabad összemosnunk az ország politikai, felsőkatonai vezetését, illetve a frontra küldött katonák szándékát és akaratát"” - fogalmazott.
Szakály Sándor egyetemi tanár, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy kötelességünk megemlékezni azokról, akik sokat tettek azért, hogy 1100 éve létezzen egy nemzet a Kárpát-medencében. Szüksége van a nemzetnek arra, hogy megjelöljük a számára fontos történelmi helyszíneket - tette hozzá.
A Pákozdi Katonai Emlékpark mai formájának gondolata 15 évvel ezelőtt, a pákozd-sukorói csata 150. évfordulója alkalmából a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezete által életre hívott rendezvényen fogalmazta meg Gyuricza Béla egykori honvédelmi államtitkár. A 2002. szeptember 29-én alakult emlékhely bizottság munkájában tizenegy szervezet vett részt. Az emlékhelyen 2010 márciusában avatták fel azt a múzeumot és látogató központot, amely uniós forrásból épült.
A pákozd-sukorói csatát 1848. szeptember 29-én vívták, amikor az újonnan felállított magyar honvédsereg egyik legfényesebb diadalát aratta Jellasics horvát bán seregei fölött. Jellasics mintegy 50 ezer főnyi seregével Móga János altábornagy több mint 17 ezer fős magyar serege vette fel a küzdelmet. Az ütközetben Jellasics száz főt vesztett, a magyaroknál pedig hét halott szerepelt a veszteséglistán.

Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Szakály Sándor hadtörténész (b-j) leleplezi a nemzeti emlékhelyet jelző oszlopot a Pákozdi Katonai Emlékparkban tartott ünnepségen 2013. január 12-én. MTI Fotó: Illyés Tibor