Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin) megszüntette pénteken a magyarországi kohéziós források korábbi felfüggesztéséről szóló döntést; erre azért kerülhetett sor, mert a tanács és az Európai Bizottság szerint Magyarország megfelelő lépéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.

A tárca közleménye kiemeli: a döntéssel elhárult annak a veszélye, hogy Magyarország elessen mintegy félmilliárd euró fejlesztési forrástól. Megjegyzik, hogy a 2004 óta tartó túlzott hiány eljárásban először született kedvező döntés Magyarország számára.

Magyarország 2011-ben jóval a túlzott hiány 3 százalékos referenciaértéke alatti költségvetési egyenleget mutatott fel. A tanács 2012 márciusában még úgy látta, kockázatok övezik azt, hogy a magyar költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt tud-e maradni, mostanra azonban sikerült hitelesen és részletesen bemutatni a Széll Kálmán Terv lépéseit, amelyek alátámasztják a kormány elkötelezettségét a költségvetési hiánycélok mellett - közölte az NGM.
A tájékoztatás szerint a költségvetési hiány tartós csökkentéséhez a megalapozott gazdasági növekedés elengedhetetlen, a növekedést és foglalkoztatás bővülést illetve a költségvetési hiány csökkentését megalapozó intézkedéseket a kormány a Széll Kálmán Terv 2.0 elnevezésű gazdaságpolitikai tervében mutatta be és küldte el az uniós szerveknek. A Széll Kálmán Terv 2.0 tartalmazza a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot.

Mindezeket figyelembe véve a bizottság május 30-án nyilvánosságra hozott értékelésében megállapította, hogy a magyar kormány átfogó gazdaságpolitikai programjának köszönhetően a költségvetési hiány 3 százalék alatt marad az elkövetkező években. Ez lehetővé teszi, hogy 2013-ben megszűnjön a Magyarországgal szemben 2004 óta folyó túlzott hiány eljárás.

Az NGM levele szerint a Magyarországra nézve kedvező döntés mellett a tanács döntött a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjai, valamint nemzeti reformprogramjai értékeléséről, illetve az új, hatos csomag által bevezetett makrogazdasági egyensúlytalansági felügyeleti mechanizmusban javasolt lépésekről is. A döntésből az látszik, hogy a tanács és a bizottság elfogadta a magyar konvergenciaprogramot, és azt sem tartotta szükségesnek, hogy Magyarország ellen makrogazdasági egyensúlytalanság miatt eljárást indítson - teszik hozzá.