Nem a pénz hiányzott a hitelezés újraindulásához, hanem kialakult egyfajta bizalmatlanság a bankok részéről – vélekedett az államtitkár. De reményei szerint ezt a bankszövetséggel kötött megállapodással sikerült orvosolni.

Pleschinger Gyula azt is elmondta, hogy a költségvetést olyan előrejelzésre kívánták építeni, amely a lehető legjobban igazodik a professzionális várakozásokhoz, az unió és a jegybank elemzéseihez. Ennek kivitelezéséhez rengeteg mérlegelésre és egyeztetésre volt szükség.

Az államtitkár szerint szeptember környékén még reális célnak tűnt a másfél százalékos növekedési terv, bár voltak lefelé mutató kockázatok. Épp e veszélyek – a piaci turbulenciák, az adósságválság mélyülése – miatt került be szokatlanul magas tartalék a költségvetésbe. Miután az európai országok többsége lefelé módosította növekedési előrejelzését, Magyarország számára is elkerülhetetlen volt, hogy ezt megtegye.