A globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében a hőséghullámok számának növekedésével kell számolni. Ezek az időszakok különösen megviselik a szervezetet. A fővárosban például 2001. és 2005. között évente 1-2 hőhullám fordult elő, az utóbbi 5 évben viszont ez a szám 3-5 közé emelkedett. A halálozási adatokból arra lehet következtetni, hogy ezek követik a napi középhőmérséklet változását. 2010-ben Budapesten 25,5 százalékkal, míg országosan 22,2 százalékkal több halálesetet regisztráltak a hőségriasztások idején.

A napi átlaghőmérséklet 5 fokos emelkedése:

10 százalékkal növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát
12 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát
15 százalékkal a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát.

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.

Mit tegyünk – és mit ne a melegben
Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

OrientPress Hírügynökség
Kép: OrientPress Hírügynökség / archívum