- hagyták jóvá keddi luxembourgi ülésükön a tagállamok általános uniós ügyekben illetékes miniszterei.

Az Európai Bizottság még áprilisban tett javaslatot az albán és a macedón csatlakozási tárgyalások megindítására. Számos tagállam ezt azonnali hatállyal jóvá is hagyta volna, főként a görög-macedón névvita rendezésének sikerét látva, mások - elsősorban Franciaország és Hollandia - azonban ezt ellenezték, és végül a feltételes hozzájárulás lett a kompromisszum.

A tagállami kormányokat tömörítő tanács felszólította az Európai Bizottságot, hogy kövesse szorosan figyelemmel a reformintézkedéseket a két országban.

Rámutattak: Macedóniában mindenekelőtt a korrupcióellenes harc, a biztonsági szolgálatokra vonatkozó szabályok, továbbá az igazságügyi és a közigazgatási reform terén van szükség előrehaladásra. Albánia esetében az igazságügyi reform és a korrupcióellenes intézkedések mellett a szervezett bűnözés elleni küzdelmet emelték ki.

Gernot Blumel osztrák EU-ügyekért felelős miniszter aláhúzta: a döntés erős jelzést küld a nyugat-balkáni államoknak, hogy nyitva áll előttük az integráció útja, de ehhez bizonyos feltételeket először teljesíteniük kell.

Német kollégája, Michael Roth délelőtt arról beszélt, hogy a két országban "figyelemreméltó" eredményeket értek el a jogállamiság és a bírói függetlenség terén, Berlin ezért támogatja a csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdését.

A tanácsülés francia és holland résztvevője elismerte az előrelépést, de aggodalmát fejezte ki a korrupció és a jogállamiság helyzete miatt.

A tárgyalások hivatalos megkezdéséről a tagországok állam- és kormányfői döntenek, s egyesek abban reménykedtek, hogy erre már az e heti EU-csúcson sor kerülhet.

Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia és Albánia 2005, illetve 2014 óta tagjelöltek, Koszovó és Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország.