Kőkorszaki "csúcstechnológiát" alkalmazott 71 ezer évvel ezelőtt a fekete kontinensen a Homo sapiens, kreativitásának tárgy bizonyítékait egy nemzetközi kutatócsoport tárta fel Dél-Afrikában, Mossel Bay város közelében egy barlangban.

Konszenzus uralkodik a tudományos világban arról, hogy a modern ember körülbelül százezer éve jelent meg Afrikában. Ugyanakkor viták tárgyát képezi, hogy mikor tett szert a Homo sapiens a modern emberre jellemző kulturális és kognitív sajátosságokra, és ezek milyen szerepet játszottak Afrikából történő kirajzásában - olvasható a Nature News hírei között és a PhysOrg tudományos hírportálon.
A nemzetközi kutatócsoport Curtis Marean, az Arizonai Állami Egyetem professzorának, a Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmány társszerzőjének irányításával végezte a feltárásokat a Pinnacle Point nevű helyszínen, egy olyan barlangban, ahol 14 méteres régészeti üledékréteg maradt fenn a 90 ezer és 50 ezer évvel ezelőtti időszakból. Az eddigi feltárások során kétszázezer lelet került napvilágra.
A kutatók találtak mikrolitikus módszerrel készített, pattintott kőeszközöket, amelyek 71 ezer évvel ezelőttről származnak. Az Afrika más részein és Eurázsiában körülbelül húszezer éve meghonosodott technológia nevét a jellegzetesen kisméretű pengékről kapta, amelyek gyakran 2 centiméternél rövidebbek voltak. Nyílhegyeket állítottak ily módon elő, illetve vágóeszközök éleként több darabot erősítettek egymás mellé csont- vagy agancsfoglalatba.
A Pinnacle Point lakói az eszközöket egy szilkrét nevű kőzetből készítették, amelyet a könnyebb megmunkálhatóság érdekében előzetesen hevítettek. A mikrolitekből nagy hatótávolságú és pusztító erejű hajítófegyvereket állítottak elő. A hajítódárdák nagyobb biztonságot és nagyobb hatékonyságot garantáltak tulajdonosaiknak, mint a kézifegyverként használatos lándzsák, amikor egy nagyvad elejtéséről vagy a harcról volt szó.
Curtis Marean szerint az eszközkészítési technológia tizenegyezer éven át változatlan maradt. "Elképzelhetetlenül hosszú időn keresztül változatlan módon állították elő eszközeiket" - hangsúlyozta az Arizonai Állami Egyetem professzora.
Hozzátette: amikor a Homo sapiens elhagyta Afrikát és a neandervölgyi ember uralta területre jutott, nagyobb hatékonyságú fegyverekkel rendelkezett, mint "unokatestvére". A modern ember valószínűleg fejlettebb együttműködési készségekkel is bírt, e két tényező pedig döntő fölényt biztosított számára.
"Egyetlen ellenfél vagy zsákmányállat sem volt többé biztonságban a modern embertől. Vélhetően e képességek tették lehetővé a modern ember kirajzását Afrikából, vezettek sok állatfaj kihalásához, ahogy közrejátszhattak abban is, hogy a neandervölgyi ember eltűnt a Föld színéről" - vélekedett Curtis Marean.