Hírek
2011. November 24. 14:34, csütörtök |
Külföld
Forrás: mno.hu/MTI
„Komoly a helyzet”: orosz rakéták vs. amerikai rakétapajzs
Az orosz elnök utasítást adott szerdán a kalinyingrádi övezetben lévő, rakétatámadásokat előrejelző radarrendszer üzembe helyezésére, és kilátásba helyezte:
megegyezés hiányában rakétákat irányíttat az amerikai rakétapajzs Európában kiépülő elemeire.
Dmitrij Medvegyev erről a lakossághoz intézett televíziós üzenetében számolt be. Sajnálatosnak nevezte, hogy nem vezettek sikerre az Egyesült Államokkal és a NATO-val kezdett tárgyalások a közös európai rakétavédelemről, mert – mint mondta – a partnerek nem veszik figyelembe Oroszország aggodalmait.
Az orosz elnök arra is utasította a védelmi minisztériumot, hogy erősítse meg a hadászati nukleáris fegyverek oltalmát: „Oroszország légi- és űrvédelmi rendszerének megteremtése keretében elsősorban a hadászati atomfegyverek harcfedezetét kell megerősíteni” – jelentette ki. Hozzátette, hogy „azokat a hadászati ballisztikus rakétákat, amelyek a hadászati rakétacsapatoknál és a haditengerészetnél állnak hadrendbe, a rakétavédelem leküzdésére szolgáló, sokat ígérő rendszerekkel és új, nagy hatékonyságú harci robbanófejekkel látják el”.
Az orosz államfő drámai hangulatú televíziós beszédében kijelentette, hogy a helyzet elég komoly, ezért az orosz lépéseket ésszerű döntésnek nevezte. Arra figyelmeztette a NATO-t és az Egyesült Államokat, hogy „amennyiben Oroszország számára kedvezőtlenül alakul a helyzet az európai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatosan, akkor fenntartja jogát, hogy visszakozzon a további lépésektől a leszerelés és a fegyverzet-ellenőrzés terén.” Ezen túlmenően, figyelembe véve a hadászati támadó és védelmi fegyverzetek elválaszthatatlanságát, kölcsönös kapcsolódását, „indítékok keletkezhetnek a START-szerződésből való kilépésre. Ez magában a megállapodásban is benne van” – hangsúlyozta Dmitrij Medvegyev.
Az orosz elnök ugyanakkor megerősítette, hogy Moszkva nem zárja be az ajtókat sem a NATO, sem a nyugati partnerek előtt, hanem hajlandó a konstruktív tárgyalások folytatására. Mint mondta: „nincs még veszve az esély a megállapodásra a NATO-val és az Egyesült Államokkal a rakétavédelmi rendszerről”. Medvegyev szerint „van még idő arra, hogy megegyezzünk, és Oroszországban megvan a politikai akarat a szükséges megállapodásokra, amelyek teljesen új lapot nyithatnak az Egyesült Államokkal és a NATO-val való kapcsolatokban”.
Dmitrij Medvegyev azt is hozzátette, hogy az európai rakétapajzsról való párbeszédnek pontos jogi alapokon kell folynia, ez biztosítaná Oroszország törvényes érdekeit. Az orosz államfő meggyőződése, hogy Európában továbbra is létre lehet hozni egy közös, úgynevezett szektorelvű rakétavédelmi rendszert, amely megteremtené Oroszország és a NATO igazi stratégiai partneri viszonyát.
Az orosz államfő élő televíziós beszédét követően az Interfax hírügynökség sajtóközpontjában tartott tájékoztatót Dmitrij Rogozin, Moszkva állandó képviselője a NATO brüsszeli központjában, aki elnöki különmegbízottként az európai rakétavédelmi rendszerről zajló tárgyalásokon is részt vesz. Rogozin kifejtette: nem érzékeli a hidegháborús veszélyt Medvegyev elnök beszédében. Úgy vélte, hogy az államfő által bejelentett lépések semlegesíthetik az Oroszország nukleáris védelmi rendszere elleni fenyegetéseket, bármilyen rakétarendszertől induljanak is ki. „Nem engedhetjük meg, hogy állampolgáraink biztonságával kereskedjünk” – fogalmazott Rogozin, és úgy vélte, hogy az orosz vezetés abból indul ki, hogy az ország hadászati védelmi potenciálját meg kell őrizni.
Az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke, Mihail Margelov nem ért egyet azokkal a politológusokkal, akik Medvegyev beszédét úgy értékelik, hogy az a „perezagruzka”, vagyis az „újraindítás” végét jelenti a kétoldalú kapcsolatokban az Egyesült Államokkal. „Az elnök válaszlépéseket határozott meg, amelyeket az országnak meg kellett tennie, mivel az Egyesült Államok nem volt hajlandó jogi biztosítékokat adni arra, hogy az európai rakétapajzs nem irányul Oroszország ellen” – vélekedett Margelov. Hozzátette, hogy egy vagy több kérdésben az ellenvélemény nem ok az orosz–amerikai kapcsolatok megszakítására. „Nem válunk ellenségekké, hiszen még a legközelebbi szövetségesekkel is előfordul, hogy nem értenek egyet egymással” – mondta az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Április 25. 15:00, szombat | Külföld
Iráni konfliktus - Amerikai őrizetben marad a két lefoglalt iráni olajszállító tanker
Amerikai őrizetben marad a héten az Indiai-óceánon lefoglalt két iráni olajszállító tanker és legénysége - közölte az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnöke pénteken a Pentagon washingtoni sajtótájékoztatóján.
2026. Április 25. 12:00, szombat | Külföld
Ursula von der Leyen: a közel-keleti konfliktus már kézzelfogható gazdasági hatásokkal jár az EU számára
Az 54 napja tartó közel-keleti konfliktus már kézzelfogható gazdasági hatásokkal jár az Európai Unió számára - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken.
2026. Április 24. 15:00, péntek | Külföld
Donald Trump elrendelte minden iráni hajó megsemmisítését, amely aknát próbál telepíteni a Hormuzi-szorosban
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elrendelte minden iráni hajó megsemmisítését, amely aknát próbál telepíteni a Hormuzi-szorosban.
2026. Április 23. 12:00, csütörtök | Külföld
Romániában elfogadta a képviselőház a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását
Döntő házként elfogadta szerdán a román képviselőház a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását.
