A Die Zeit című német liberális hetilap elemzést közölt a magyarországi politikai helyzetről az online kiadásában, a The New York Times című amerikai napilap a médiatörvényről, a pozsonyi Új Szó az MNB-ről, míg a pozsonyi Sme a szlovák külügyminiszter Benes-dekrétumokkal kapcsolatos nyilatkozatáról írt.

A Die Zeitban Az Orbán Magyarországa - Vissza a vérhez és a hazához című írásban a szerző, Keno Verseck kiemelte: Orbán Viktor és a Fidesz példája azt mutatja, hogy téves volt a kelet-európai volt kommunista államokban kibontakozott demokratizálódási folyamat visszafordíthatatlanságára vonatkozó feltételezés. Úgy vélte: "Magyarország nem diktatúra, és valószínűleg belátható időn belül nem is lesz az". Magyarország "még csak nem is autoriter rendszer", ugyanakkor elmozdult egy "félig autoriter áldemokrácia" felé, amelyben "a hatalmi ágak szétválasztásának elvét félig informálisan, félig legálisan kiüresítik", az ellenzék pedig "nem játszik semmilyen szerepet". Ebben a rendszerben "a nacionalizmus és a magyarközpontúság állami doktrína", és "az uralkodó elitben egyre inkább szalonképessé válik a rasszizmus, a látens antiszemitizmus és a nyílt cigányellenesség" - írta.
http://www.zeit.de/politik/ausland/2013-03/ungarn-verfassungsaenderung-orban
Az Orbán-kormány bírálóit leginkább a korlátozó jellegű médiatörvény aggasztja, amelyet az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a sajtószabadság felett őrködő csoportok is bíráltak, amiért az túlzott kormányzati ellenőrzést biztosít a hírmédia felett - mutatott rá a The New York Times a magyar médiahelyzettel foglalkozó, az internetes kiadásában megjelent cikkében. A lap emlékeztetett, hogy a kormány, válaszul a kritikákra, felülvizsgálta a törvényt, beleértve annak azt a rendelkezését is, amely feljogosította volna a rendőrséget arra, hogy az újságírótól megköveteljék, hogy közölje forrásának nevét. Az újságírók továbbra is óvatosak, de a vélemények megoszlanak közöttük azt illetően, hogy lehet-e szájkosarat tenni a médiára a Twitter és a Facebook korában.
http://www.nytimes.com/2013/03/20/world/europe/20iht-hungary20.html?ref=global-home&_r=1&
"A Fidesz-kormány hiába foglalta el a jegybankot is, a gazdaságot így sem tudja majd felpörgetni" - írta a "Matolcsy be, a forint le" című írásában az Új Szó. A magyar nyelvű szlovákiai lap szerint ennek az az oka, hogy az unortodox lépések nem működnek, a gazdaságpolitika miatti bizalomvesztés pedig olyan szintű, hogy "Matolcsy puszta kinevezése is képes mélybe rántani a forintot." Az Új Szó megemlíti: bár eddig nem esett szó arról, hogy milyen konkrét intézkedésekkel segítené az MNB a növekedés élénkítését, olyan elképzelések körvonalazódnak, hogy a jegybank növelné a pénzkínálatot, és lejjebb szorítaná a kamatszintet. Az ilyen lépések sikere a pozsonyi lap véleménye szerint kétséges.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszternek a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos, cseh lapoknak hétfőn adott interjúját (amelyben a miniszter azt közölte, ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Benes-dekrétumok ügyében) kommentálva a Sme című liberális szlovák lap leszögezi, hogy csupán "optikai csalódás" a láttatott hozzáállásbeli változás. A külügyminiszter szavai nem összeegyeztethetőek Robert Fico miniszterelnök januári "csatakiáltásával", amely szerint a szlovák kormány álláspontja az, hogy a dekrétumok megváltoztathatatlanok, és nem szüntethetőek meg - mutatott rá a "Lajcák árulkodása" című írásban az újság, amely szerint Lajcák kijelentéseinek egyik lehetséges magyarázata az, hogy a külügyminiszter a "jó rendőr" Fico által rá osztott szerepét játssza, az viszont nem lehet kétséges, hogy melyikük kijelentéseit kell komolyan venni.