A Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentése szerint 2010-ben 1700 milliárd forintot, 2011-ben pedig 1800 milliárd forintot vontak ki hazánkból a külföldi anyabankok. Vagyis másfél év alatt csaknem a harmadával csökkentek a hazai leánycégként működő pénzintézetek forrásai - írja a Magyar Nemzet.

A folyamat a jelentés szerint már odáig fajult, hogy nem a hitelezés visszaszorulása miatt nőtt meg a források kivonása, hanem a pénzek elszívása okozza a hazai kölcsönínséget. A bankok a jelek szerint elsősorban a belső piacról, például betétekből szeretnének forráshoz jutni, ám úgy látszik, ez a módszer még a megtakarítást serkentő akciók ellenére sem tudja pótolni a távozó pénzeket. Az MNB jelentése egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy a környező országokban inkább szinten maradtak a források, vagy esetleg enyhén csökkentek.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kockázati jelentése szintén kitér a pénzkiáramlásra. Ennek okát a szervezet abban látja, hogy a válság miatt nehéz helyzetben lévő anyabankoknak kétszer is meg kell gondolniuk, mit kezdenek a forrásaikkal, ezért hazánkból, ahol a pénzintézetek működése kevésbé jövedelmező, mint a régió más országaiban, igyekeznek kivonni a pénzeket.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint a pénzkiáramlással kapcsolatban mindenképp hangsúlyozni kell, hogy nem tőkekiáramlásról van szó. A bankok tőkemegfelelését nagyon szigorúan szabályozzák a törvények, ezért azokból nem lehet csak úgy pénzt kiszivattyúzni. Egy külföldi anyabank csak úgy kaphatná vissza a tőkéjét, ha eladná vagy leépítené a hazánkban működő leánycégét. Erre pedig – azon túl, hogy egy-két kisebb bankot fiókintézménnyé fokoztak le a külhoni tulajdonosok – nincs példa. Hazánkból nem a banki tőke, hanem a forrás áramlik ki. Az a pénz, amit jó esetben a gazdaság finanszírozására, például hitelezésre szánnak a társaságok.