Londoni elemzői vélemény szerint amerikai katonai beavatkozás sem valószínű.

Az iráni Forradalmi Gárda péntek este a Hormuzi-szorosban elfoglalt két brit tartályhajót. Az egyik rövid idő után folytathatta útját, de a másik Irán felé tart.

London tájékoztatása szerint a két hajó személyzetének tagjai között nincsenek brit állampolgárok, a 23 fős legénység indiai, orosz, lett és Fülöp-szigeteki.

Pénteken késő este kétszer is összeült a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testülete (COBRA).

A bizottság értekezleteiről a kormány rendszerint nem ad nyilvános tájékoztatást, de Hunt a tanácskozás szünetében a BBC televíziónak elmondta: az egyik hajó, a Stena Impero irányt váltott, és Irán felé vette útját, miután négy naszád körülvette és a levegőben egy helikopter követi.

A másik hajót, a libériai zászló alatt közlekedő, de szintén brit tulajdonú Mesdart Hunt tájékoztatása szerint tíz gyorsnaszád állította meg. A brit külügyminiszter szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a hajó is irányt váltott-e.

A Mesdar tulajdonosa, a glasgow-i székhelyű Norbulk Shipping UK azonban péntek esti első tájékoztatásában azt közölte, hogy a 2007-ben épült, 315 ezer tonna vízkiszorítású tartályhajót egy fegyveres alakulat szállta meg, és ez a hajó is elindult északra, Irán felé.

A Norbulk Shipping UK késő éjjeli második, frissített tájékoztatásában viszont már arról számolt be, hogy a kommunikációt sikerült helyreállítani a Mesdarral, a hajó kapitánya azt jelentette, hogy a fegyveres alakulat elhagyta a fedélzetet, a Mesdar szabadon folytathatta eredetileg tervezett útját, a személyzetnek nem esett bántódása.

A Stena Impero tulajdonosa, a Stena Bulk és a hajótér kereskedelmi hasznosításáért felelős cég, a Northern Marine Management péntek este Londonban kiadott közös tájékoztatása szerint a 2018-ban épült, 49 683 tonna vízkiszorítású tartályhajót nem azonosított kis naszádok és egy helikopter közelítette meg, miközben a hajó a Hormuzi-szoroson kelt át.

A két vállalat közleménye szerint a Stena Impero nemzetközi vizeken haladt.

A tájékoztatás szerint a két cég jelenleg nem tud kapcsolatba lépni a hajóval, amely északi irányba fordult és Irán felé tart.

A közlemény szerint személyi sérülésről nem érkezett hír.

Jeremy Hunt a BBC-nek nyilatkozva péntek éjjel elmondta: beszélt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel a helyzetről, és megpróbálta elérni Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert is, aki azonban jelenleg repülőgépen utazik.

A brit külügyminiszter közölte: Zaríffal is a lehető leggyorsabban kapcsolatba akar lépni.

Hunt szerint a történtek teljesen elfogadhatatlanok, a hajózás szabadságát fenn kell tartani. Hozzátette: Nagy-Britannia "kimért, de erőteljes" válaszlépéseket tesz, és ha a helyzetet nem sikerül rövid időn belül megoldani, annak súlyos következményei lesznek.

Jeremy Hunt ezeket nem részletezte, de arra a kérdésre, hogy a helyzet megoldható-e diplomáciai úton, és kizárható-e bármiféle katonai intervenció, kijelentette: London elképzelései között nem szerepelnek "katonai opciók", a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik.

Hozzátette: ha a szabad hajózás elé korlátok emelkednek a térségben, annak Irán lenne a legnagyobb vesztese, ezért Irán érdeke a helyzet mielőbbi megoldása.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői szombat hajnali helyzetértékelésükben közölték: várakozásuk szerint az amerikai kormány valószínűleg visszafogottan reagál a provokáló iráni lépésekre.

A ház hangsúlyozza, hogy Donald Trump amerikai elnök magasra helyezte a lécet a katonai reagálás szempontjából, és ilyen reakcióra valószínűleg csak akkor szánná rá magát, ha amerikai állampolgárok sérülnek meg vagy vesztik életüket.

Az Eurasia londoni szakértői szerint Trump nem akar háborúba keveredni Iránnal, és jelentős erőfeszítéseket fog tenni a katonai konfliktus elkerülésére.

A cég szerint Trump reakciója várhatóan az lesz, hogy erőteljes kifejezésekkel él majd, és felszólít más országokat is arra, hogy segítsenek az öbölbeli hajózás biztonságának fenntartásában.

Az amerikai elnök jelképes lépésként további katonai egységeket vagy repülőgépeket vezényelhet a térségbe, de újabb amerikai haditengerészeti kötelékek kiküldése valószínűtlen: a már kivezényelt alakulatokon túl nincs a közelben más repülőgép-hordozó vagy egyéb amerikai haditengerészeti kötelék - hangsúlyozzák az Eurasia Group londoni szakértői.