A jelenlegi készültségi fok ismeretében a forgalomba helyezésnek műszaki akadálya előre láthatóan nem lesz, a gyorsforgalmi út remélhetőleg az év végére eléri Sopront.A kivitelezés gőzerővel halad, szinte minden munkafolyamat mutatja magát a nyomvonalon az alakító földmunkától, a műtárgy- és magasépítésen, a pályaszerkezet-fektetésen – beleértve a kopóréteg-terítést is –, a forgalomtechnikán keresztül a befejező munkák közé sorolt vadvédő kerítés, az üzemi hírközlés (ÜHK) és növénytelepítésig bezárólag.A zavartalan előrehaladást befolyásoló ideiglenes forgalomterelések megszüntetése, a megépített végleges csomópontok, új keresztező útvonalak, műtárgyak forgalomba helyezése, a közösségi közlekedést akadályozó félpályás korlátozások vagy terelőút igénybevételével kialakított teljes útzárak feloldása szinte folyamatos. A közlekedők újabb és újabb csomópontokat, átépített külön szintű keresztezőutakat vehetnek birtokba, mindez a főpálya teljes és összefüggő rendszerének véglegesítését szolgálja. Nem titkolt organizációs terv volt, hogy az iskolakezdésre a Sopron és térsége számára közlekedés szempontjából oly fontos Sopron-kelet csomópont, az új harkai bekötőúttal kiegészített közlekedési csomópontként is a közlekedők rendelkezésére álljon.

A beruházás előrehaladását – más területekhez hasonlóan – nem könnyítette meg a kialakult járványhelyzet, számos munka­folyamat külföldi munkavállalókra épít, a felhasználandó alapanyagok sok esetben a környező országok beszállítóitól származnak, a működtetett saját tulajdonú gépláncok legnagyobb többségben határon túli szakszervizek üzemeltetésében vannak, a főbb alkatrészek beszerzése határon átívelő logisztika. A járványhelyzet első hullámát a belső erőforrások átcsoportosításával, beszállítói körök „honosításával”, a főbb alkatrészek raktárra történő betárolásával, valamint az óvintézkedések lehetőség szerinti maradéktalan betartásával a projekt ez idáig átvészelte, és csak bizakodni lehet, hogy hasonló szigorú intézkedések mellett ez a későbbiekben is így marad, s a projekt határidőre átadható a forgalomnak.

A forgalomnak átadott 84. számú főút új korrekciós szakasza a Sopron-kelet csomópontban

Az M85-ös gyorsforgalmi út további szakaszaként a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. „Vállalkozási szerződés az M85 autóút Fertőrákos csomópont–Sopron oh. szakasz a meglévő 84. számú főúti határátkelőhelyhez történő ideiglenes visszakötéssel, valamint a 8647. jelű Sopron Ény-i elkerülő út kivitelezése és a kiviteli tervek elkészítése tárgyában” elnevezésű projektre az SDD Konzorciummal kötött szerződést. Ahogy korábban írtunk róla (Innotéka, 2020. április – a szerk.), a konzorcium vezető tagja a Dömper Kft., a mérnöki feladatokat a NIF Zrt. saját szervezeti felállásában, úgynevezett belső mérnöki rendszerben teljesíti. Az SDD Konzorcium – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – az építéshez szükséges kiviteli terveket folyamatosan készíti, s a mérnöki és a megbízói jóváhagyásokat, a hiányzó vagy időközben lejáró engedélyeket megszerzi. Az alagút és a kapcsolódó létesítmények tervezése során a megbízói szándék beteljesítése érdekében a Konzorcium tanulmánytervet készített az építési engedélyben még megjelenő árnyékolószerkezet elhagyása miatt. A tanulmány számos nemzetközi példa megvizsgálása után az árnyékoló­­szerkezet mint épített létesítmény elhagyását, annak hatását egyéb forgalom­technikai és speciális alagút-irányítási rendszer beépítésével javasolta helyettesíteni. A tanulmányban foglalt szakmai érvrendszert a Mérnök, a Megbízó és a Kezelő elfogadta, az Útügyi Műszaki Előírás alóli felmentést a szakmai bizottság megadta, ami alapján az engedélyező Budapest Város Kormányhivatal illetékes hatósági főosztálya az építési engedélytől való eltérés engedélyét kiadta.

M85-ös autóút, V. építési szakasz, Bécsi-dombi alagút ideiglenes biztosítás organizációs terv– Fejtésindítás helyszínberendezés 1

A projekt a szerződésben előírt adott feltételek teljesítése után, az egyes szakági kiviteli tervek elfogadását követően már rész­leges munkakezdési engedéllyel rendelkezik a nagy tömegű föld­munka, javító- és védőréteg építésére, vízépítési munkákra, próba­cölöpö­zésre, illetve az alagút keleti oldala bevágási rézsűfelületének lőtt­betonos megtámasztására, továbbá a munkatér süllyesztésére, elő­tér kialakítására.

M85-ös autóút, V. építési szakasz, Bécsi-dombi alagút ideiglenes biztosítás organizációs terv– Fejtésindítás helyszínberendezés 2

Az ütemtervben a következő jelentős állomás az alagút zárt szakaszának ideiglenes vagy más megfogalmazásban az elsődleges lőttbetonos szerkezetének kivitelezése, amelynek feltétele az adott szakági kiviteli tervek mérnöki és megrendelői jóváhagyásán túl az engedélyező hatóság kiviteli tervre vonatkozó engedélye. Ennek érdekében, s a megfelelőségi mérnökök nyelvén szólva, a jogszabályalkotás rögös útján is megfelelő egyenetlenséget mértünk, mivel az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm.rendelet módosítása értelmében már jogszabályi felhatalmazás van az ütemezett tervjóváhagyásra.

M85-ös autóút, V. építési szakasz, Bécsi-dombi alagút ideiglenes biztosítás organizációs terv

Az ideiglenes szerkezet tervei, annak geológiai és hidrogeológiai viszonyai, a numerikus modellezésre és mértékadó keresztmetszetekre alapuló tervezés számítása, a független ellenőrző statika elvégzése, a biztosítási osztályok meghatározása és a geotechnikai fúrások alapján történő kiegészítése különböző biztosítási elemekkel, a részletes organizáció meg­tervezése, a monitoringvizsgálatok meghatározása és vizsgálatának széles skálája, az alagút-specifikus baleset- és egészségvédelmi terv elkészítése mind-mind a jóváhagyandó első tervfázis szükséges, de nem elégséges része.

Az alagút elhelyezkedése, geológiai rétegződése, illetve a geotechnikai tervezési paraméterek alapján kiválasztott és mértékadónak ítélt hat tervezési keresztmetszet alapján általános­ság­ban elmondható, hogy a fejtési munkák puha talajkörnyezetben zajlanak majd, kis szerencsé­vel belefuthatunk állékonyabb, de vi­­szonylag puha kőzetkörnyezetbe. Az igénybe­vételek tekintetében mértékadó – a legnagyobb fedésű – keresztmetszet esetében homogén­nek feltételezett, kissé cementált homok található, ami nemcsak az alagutak kitörési szelvényei, de a fejtés által érintett elmozdulási zónára is jellemző.

Az erőtani számításban készített numerikus modellezés és sta­tikai számítás figyelembe veszi az indítórézsű és az alagút ideiglenes biztosítását, illetve az azt körülvevő megismert kőzet­környezetet, a geológiai és hidrogeológiai viszonyokat. A numerikus vizsgálatok a tényleges kőzetkörnyezet figyelembevételével készültek, felhasználva a rendelkezésre álló talaj- és kőzetmechani­kai, valamint mérnökgeológiai vizsgálati jelentéseket. A szerkezetek lövellt­beton-biztosítással készülnek, hegesztett hálóval vasalva. A számítási lépések a fejtés és az ideiglenes biztosítás kialakításának egyes fázisait, építési állapotait lekövetik, modellezik, és ezek megfelelőségét, állékonyságát igazolják.

A geotechnikai-statikai számítások alapján hat biztosítási osztályt alakítottunk ki, amelyeket biztosítási osztályonként négy különböző kiegészítő biztosítás meghatározásával tettünk teljes körűvé. Az alagút ideiglenes szerkezetének kialakítása a jelenlegi geotechnikai hossz-szelvény alapján jól körülhatárolható szakaszokra tagolódik, ami természetesen a kivitelezés során tapasztalt tényleges talajviszonyok és viselkedések alapján változhat.

A szerkezet állékonyságát – a terveknek megfelelően – a kiépített geodéziai és geotechnikai monitoringrendszer segítségével követjük nyomon a természeti és épített környezet állapotában bekövetkező változások, a változások időbeni lefolyásának meg­figyelése, továbbá a biztonságos kivitelezés érdekében. A tervezett mo­­nitoring­rendszer alapvetően a szerkezet, illetve annak hatástartományán belül lévő talaj/kőzet összlet deformációjának mérésén alapul. Az elmozdulást geodéziai módszerekkel határozzuk meg, ennek érdekében a lőttbeton-biztosításon 3D mo­ni­toring­prizmákat helyezünk el. Ezek elmozdulásából következtetni lehet a szerkezet, illetve az azzal kölcsönhatásban lévő talaj/kőzet összlet viselkedésére.

Sopron Bécsi-dombi alagút keleti oldalának előtere

Az alagútépítés hatására bekövetkező felszínsüllyedések hagyományos geodéziai módszerekkel – a Bécsi-domb nehézkes meg­közelítése és az épületek, valamint a növényzet elhelyezkedése miatt – nem megoldhatók, illetve a kívánt mérési sűrűség nem lenne biztosítható. Ezért a kiviteli tervben meghatározott helyekre statikus GPS-jeladót telepítünk, így élőben követhetők az egyes pontok mozgásai. Ugyanilyen megfontolásból az előzetes mozgásvizsgálatok alapján szükségesnek ítélt épületek vizsgálatára statikus GPS-t és tiltmétereket kell telepíteni.

Az alagút zárt szakaszának ideiglenes szerkezeteire a kiviteli tervek elkészültek, a mérnöki, megrendelői jóváhagyást megkaptuk, az előzetes szakhatósági eljárás folyamatban van, a tényleges ható­sági szakasz szeptember első napjaiban megkezdődött. Amennyiben az eljárás során a szükséges feltételeket a Konzorcium teljesíti, szeptember vége után a tervezett alagútszentelésnek és a konkrét kivitelezési munkafolyamatok megindításának hatósági akadálya nem lesz, a jóváhagyás alatt álló technológiai utasí­tások alapján remélhetőleg a részleges munkakezdési engedélyt ez a szakág is megkaphatja.

Természetesen a tervezési folyamat tovább zajlik a végleges szerkezet és a belső beépítés terveinek kiviteli szintre emelésével, aminek véglegesítése és elfogadtatása a következő hónapok feladata lesz.

Az M85-ös gyorsforgalmi út fejlesztése és Sopronig tartó szakaszának év végi forgalomba helyezése újabb mérföldkő a hazai gyorsforgalmi úthálózat bővítésében. A hálózat ország­határig tör­ténő bővítése érdében az aprólékosan átgondolt kiviteli tervek alapján megkezdett alagútépítés megkezdése több mint szándék. Ugyanakkor az alagútépítés szakmaspecifikus, teljeskörűen előre nem, vagy csak nehezen látható történései óvatosan fogalmazva is izgalommal töltik el a projekt minden szereplőjét.

A következő hónapok eseményeit komoly szakmai érdeklődés övezi, hogy végigkísérhessék a kivitelezést a kezdő vájat hajtásától egészen addig, amíg meglátjuk a fényt az alagút végén. E szakmai érdeklődés folyamatos kielégítésére szolgál majd a többi között a fel­állított látogató­központ is, ahol lehetőség lesz arra, hogy az előrehaladást közelről is meg lehessen tekinteni.

Szerző:
Kerékgyártó Attila projektvezető

Fotó:
Rostás János, Sike Tibor