„Van az országnak, a magyar iparnak egy része, akiknek a Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kart nem kell bemutatni. Sokan ismerik a kart és az egyetemet – ismerik gazdag, több évtizedes, sőt, több évszázados hagyományairól, tudják, hogy ez az ország egyetlen faipari felsőoktatási intézménye, tudnak az itt felhalmozott tapasztalatról, tudásról, értékekről. Azt már sokkal kevesebben tudják, hogy milyen komoly fejlődésen ment keresztül a kar az elmúlt két évtizedben. A faipar mellett nem csak az ország egyik legfontosabb művészeti felsőoktatási intézménye vagyunk, de a hatalmas szellemi bázisnak köszönhetően nagyon erős, több irányú műszaki képzéseket is vezetünk.”- mondja Dr. Alpár Tibor, a Simonyi Károly Kar dékánja.

A Mechatronikai mérnök képzést az intézmény korábban csak Zalaegerszegen kihelyezett képzésként indította, de 2016 szeptemberétől már a soproni főkampuszon indul útjára az új, duális formában meghirdetett és megerősödő mérnöki szak.
Tatai Sándor, a képzés vezetőjének nyilatkozata:

Milyen feltételek mellett tanulhat az, aki a soproni Mechatronikai mérnök képzésre jelentkezik?

Sopronban a mérnökképzés, és azon belül a műszaki vonal is jelentős múlttal rendelkezik. A mintegy hatvan éve elindult faipari képzésben már a kezdetekkor is oktattak gépészmérnök professzorok, erős gyakorlati irányultsággal. Az elsők között szereztük be például a gyakorlati oktatáshoz szükséges, akkor Magyarországon még alig elérhető pneumatikai oktatókészletet. Persze visszanyúlhatunk régebbre is, az egyetem jogelőd intézmények tanárai, professzorai között számos világhírű, a szakma nemzetközi élvonalába tartozó szakembert találunk, gondoljunk csak például Christian Dopplerre, vagy névadónkra, Simonyi Károlyra, aki 1948-ban az akkori Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszékén megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlesztettünk, nem felejtkezhetünk meg például a komoly beruházásokkal bővült oktatási és kutatási infrastruktúráról sem, amely lehetővé teszi a kutatólaborokban, műhelyekben való gyakorlati felkészülést a hallgatóknak.

Mit lehet tudni az oktatói gárdáról?

Mind az akadémisták, mind az ipar szakemberei letették voksukat a képzés mellett. Az egyetem oktatói gyakran több évtizedes oktatói és szakmai múlttal a hátuk mögött minden olyan elméleti és gyakorlati tudást átadnak a hallgatóknak, amely teljes körűen megalapozza a vállalati életben elvártakat. Az iparból pedig 10-20-30 éves gyakorlati tapasztalattal, a céges rendszereket ismerő és fejlesztő szakemberek, vezetők biztosítják a speciális ismereteket, legyen szó gépészetről, automatikáról, informatikai, elektronikai, vagy épp gyártástechnológiai ismeretekről. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók a képzés végére rendszerszintű, komplex elméleti és gyakorlati ismeretekkel fognak rendelkezni, a tudásukat pedig már eleve piaci körülmények között is kamatoztathatták.

Hogyan alakítják a tanmenetet?

Sok helyen olvasható az, hogy az intézmények a „munkaerőpiaci követelményeknek megfelelően” alakítják a képzéseiket. Esetünkben ez nem üres frázis: szorosan együttműködünk céges partnereikkel, közösen alakítjuk ki a gyakorlati feladatokat, közösen fejlesztjük a képzést olyan irányba, amely valóban megfelel az ipar mérnökökkel szembeni elvárásainak. Sikeres hallgatókat akarunk nevelni, hiszen az ő sikerességük a mércéje annak, mennyire végezzük jól a munkánkat. A hallgatóknak nem csak az egyetem elvégzése után kell szembesülniük először olyan valós szituációkkal, amelyekkel egy mérnök azután naponta találkozik: a cél az, hogy a vállalati életben otthonosan mozgó, alaposan felkészült, mély szaktudással rendelkező mérnököket adhassunk a munkaerőpiacnak.

Az országban több helyen képeznek Mechatronikai mérnököket. Miben lesz más a soproni, mint a többi intézmény képzése?

A mechatronikai mérnöknek három területhez kell nagyon értenie: gépészet, villamosság, informatika. Mi mindhárom területet nagyon komolyan vesszük, így fogunk tudni olyan mérnököket képezni, akik nem csak egy-egy terület mély ismerői, de a teljes rendszer, a folyamatok szintjén is tudnak gondolkozni, fejleszteni. Mind a hazai KKV, mind multinacionális környezetben égetően nagy szükség van olyan mérnökökre, akik értik a teljes műszaki üzemeltetés rendszerét, tudnak folyamatokat optimalizálni, megtalálják a hibákat vagy éppen a fejlesztési lehetőségeket akkor is, ha az nem csak egy szűk mérnöki területhez kapcsolódik. Pont ettől leszünk egyediek: a végzett hallgatóink minden olyan területen megállják majd a helyüket, ahol automatikus gyártóberendezésekkel kell dolgozni.
Szeretném hangsúlyozni, hogy mind géptan, mind elektrotechnika és informatika területen több évtizedes oktatási tapasztalattal rendelkezünk, és a képzés oktatásában sok évtizedes ipari tapasztalattal rendelkező gépész- és villamosmérnök kollégák kapcsolódnak be. A régió iparvállalatainak igényét figyelembe véve a folyamatmérnöki tudás megszerzése is fontos része a képzésnek. Oktatóink között így ipari tapasztalattal rendelkező LEAN szakmérnök és logisztika szakmérnök is megtalálható. Már az első oktatói értekezleten megfogalmazódott az a cél, hogy az itt képzett mérnököknél törekedjünk az ipari problémákra -hosszas betanítás nélkül- választ adni tudó mérnököket képezzünk, akik már a végzés kor kész mérnöknek érezzék magukat.
Röviden tehát, Mérnököket képzünk, a szó legnemesebb értelmében.

Mekkora létszámmal fog indulni a képzés?

30-40 hallgatót szeretnénk szeptembertől beiskolázni. Bár a kereslet nagy a mérnöki szakokra, nem hiszünk a „tömegtermelésben”: minél többen vannak egy képzésen, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem mindenki kaphatja meg a megfelelő személyes mentorálást az oktatóitól. Kis csoportokban dolgozunk, erős gyakorlati vonallal, az egyéni és csoportos kompetenciákat is fejlesztve. Ebben a rendszerben működnek az évtizedek óta egyedülálló képzéseink, büszkék vagyunk az oktatók és hallgatók közötti személyes kapcsolatok minőségére emberi és szakmai oldalról egyaránt.

Hogyan fogadta az ipar a duális mechatronikai képzés gondolatát?

A vállalatok hamar felismerték, mekkora lehetőségek rejlenek abban, ha tevékenyen részesei lehetnek az oktatásnak. Vannak cégek, akik egyből csatlakoztak a programhoz, és vannak olyanok, amelyek valamilyen oknál fogva nem tudnak partnereink lenni az oktatásban, de mindenképpen számítanak a végzettjeinkre. Elutasítással nem találkoztunk a tárgyalások folyamán. A partnerek listája bővül, biztos partnerek között üdvözölhetjük az Autoliv Kft.-t, a Hirschler Üvegipari Vállalkozást, vagy az IKEA Industry Magyarország Kft.-t, hogy csak néhány nevet említsek. Egy évet tekintve a hallgatók 26 hetet az egyetemen, míg 22 hetet vállalatnál töltenek majd, a képzés teljes ideje alatt pedig munkabért fognak kapni. Mindezeket részletesen be fogjuk mutatni a Kari Nyílt Napon, 2015. november 20-án (pénteken) 13.00 órától az egyetem Ligneum épületében, melyet egyébként 9.30-tól egy másik nagyon sikeres képzés, az Informatikai nyílt nap előz meg a GT épületében.

Kiket várnak a képzésre?

Nem állítom, hogy könnyű dolga lesz a hallgatóinknak, hiszen gondoljunk bele: a képzés végére már 3,5 év gyakorlattal fognak rendelkezni, ami „pályakezdőként” nagy előny lesz számukra. Ezért viszont dolgozni is kell. Ez azt jelenti, hogy motivált, tanulni akaró hallgatókat keresünk, akik a szakmának megfelelően rendelkeznek műszaki és informatikai érdeklőssel, és szeretnek alkotni.
Kedves leendő hallgatóinknak üzenem: ha gyerekkorod óta folyton szerelsz valamit, ha azért szedtél szét egy gépet, mert érdekelt, hogy mi van benne, de össze is tudtad rakni: találkozzunk 20.-án!