A bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat terjesztett be Navracsics Tibor igazságügy-miniszter - a javaslatok szövege a parlament honlapján olvasható szombaton hajnaltól.

A "Magyarország Alaptörvényének második módosítása" című javaslat szerint "a bíró szolgálati jogviszonyát a hatvanötödik életévének betöltésével kell felmentéssel megszüntetni". A javaslat kitér arra is, hogy bírósági, illetve bírósági igazgatási vezetői tisztséget 62. életévét betöltött bíró nem láthat el. Mindez a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökére nem vonatkozik.
Az Alaptörvény módosítását célzó javaslat külön kitér arra, hogy nem lehet bíró, vagy ügyész, aki nyugdíjat kap.
Az alaptörvény-módosítás, illetve az "egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról" című előterjesztés szerint a 62 éves általános nyugdíjkorhatártól eltérő 65 éves korhatár a bírókon túl kiterjedne az ügyészekre, közjegyzőkre, bírósági végrehajtókra és igazságügyi alkalmazottakra.
A korhatár-módosítással kapcsolatos változtatás tucatnyi törvénymódosítást von maga után a javaslatokban többek között a bírákkal, az ügyészsekkel, a nyugdíjakkal, illetve a társadalombiztosítással kapcsolatban.
A január elsején életbe lépett részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozás a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről - mely 1869 óta töretlenül fennállt - az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentésüket kapcsolta. E szabályozás szerint a következő években a bírák nyugdíjkorhatára az általános öregségi nyugdíjjal együtt emelkedett volna 65 évre.
Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.
Az Ab július 16-án hirdette ki döntését, melyben visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vitatott rendelkezéseket. Indoklásában hivatkozott többek között a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére, amely az évszázados európai és magyar alkotmányos hagyományokban rögzült. Az Ab szerint a törvényhozónak széles körű mérlegelési lehetősége van a bírák nyugdíjkorhatárát illetően, ám a vizsgált esetben a korhatár radikális csökkentése és az intézkedés gyorsasága alkotmányellenes.
Az Ab lehető legszorosabb, 7-7 arányú szavazása során Paczolay Péter elnöki voksa döntött.
Még az Ab-döntés kihirdetésének napján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. A kormány pedig a tervek szerint rövid időn belül javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére.
Három nappal később, július 19-én Paczolay Péter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a testület döntéseinek végrehajtására szólított fel. Az Ab döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma - mondta akkor a taláros testület elnöke.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálják nemzetközi fórumok is. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A bíróság a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban már szeptemberben tárgyalja a kérdést.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.