Erre a problémára is megoldást keresett a migrációtörténetről rendezett nemzetközi konferencián a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete. Pók Attila, a kutatóközpont igazgatóhelyettese a migrációról végzett kutatások kapcsán a közrádióban elmondta, különösen érdekes az első világháború utáni helyzet, amikor mai mércével az állam „hihetetlen” összegeket költött a tudomány és az oktatás támogatására.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején jelentős volt a birodalmon belüli migráció, magyarok mentek külföldre tanulni, külföldiek pedig nagy számban érkeztek az országba. Ezt a folyamatot törte meg a háború – magyarázta a kutató. Pók Attila hangsúlyozta: ebben a helyzetben kifizetődő lett volna a világégés utáni rendkívüli mértékű invesztíció a tudásba, ha a politika a numerus clausus, a zsidótörvények, majd később a kitelepítések és az osztályalapú megkülönböztetéssel nem hátráltatja a fejlődést. Ezek a XX. században okozott károk, illetve a migráció máig nehezen pótolható veszteséget jelent az országnak.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke elmondta, a kormány számára sokszor jelezték, hogy nagy számban hagyják el az országot a kiváló szakemberek. Visszajelzésnek tekinthető, hogy a kabinet az MTA költségvetésében 1,2 milliárd forintot biztosított arra, hogy külföldön élő magyar kutatók hazajöhessenek, illetve hosszú távra biztosítva legyen a munkájuk feltétele. A másik célcsoportot azok a szakemberek alkotják, akik ingadoznak, hogy itthon maradjanak, vagy külhonban telepedjenek le, őket is megkeresi az MTA, és ha van megfelelő pályázati lehetőség, akkor ők is Magyarországon folytatják a pályafutásukat – mondta Pálinkás József.

Az Akadémia elnöke hozzátette, nem csak a tudósok elvándorlása okoz gondot, hanem legalább ekkorát az orvosok, ápolónők migrációja. A későbbiekben ugyanis, hiába lesz valakinek nyugdíja, nem segít rajta a pénz, mert nem lesz, aki meggyógyítja. Magyarországnak tehát olyan politikát kell folytatnia, amely egyszerre biztosítja a perspektívát a fiataloknak és a tisztes megélhetést az idősebb generációnak - mondta a közrádióban Pálinkás József.

Az MTA elnöke a szakemberhiány problémája kapcsán arról is beszélt, amíg a magyar családokban nem nevelnek fel két-három gyermeket, akik értékeket teremtenek és építenek, addig Magyarország nehéz helyzetben lesz.