A cégek számára egyre nehezebbé váló környezetben a Coface hat ország kockázati besorolásán rontott, beleértve Spanyolországot, Olaszországot, Csehországot, Ciprust és Indiát, illetve javított négy ország besorolásán, köztük Szlovákián. Magyarországot ugyan közvetlenül most nem érintette a minősítés változtatása, de exportőr cégein keresztül közvetetten igen.

Top-exportpiacaink közül három ország – a szlovák, az olasz és a cseh – besorolása változott. „Az egyes országok besorolását, mint kiindulópontot érdemes az exportőröknek folyamatosan figyelniük, ám még inkább az adott ágazatot, mivel az egyes gazdasági ágazatokon belül a cégek fizetési moráljában is nagyon nagyok az eltérések” – figyelmeztet Kárpáti Gábor, a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító ügyvezető igazgatója.

A recesszió különösen súlyossá kezd válni Spanyolországban és Olaszországban, s kezdte megfertőzni Ciprust is. Ezekben az országokban a gazdaság zsugorodásának az üteme az idén várhatóan 2, 1,8, illetve 1,3 százalékos lesz. A feltörekvő piacokról is érkeznek már aggodalomra okot adó jelek. Az indiai növekedési modell küszködésének első jelei immár láthatóak; Argentínában pedig az üzleti környezet romlása tapasztalható. Azonban Szlovákiában úgy javult a helyzet, hogy a nem is olyan régen negatív kilátással ellátott besorolásából a negatív minősítést most a Coface visszavonta. Indonézia pedig megmutatta, hogy a belföldi piac vitalitásának köszönhetően képes ellenállni a külső sokkoknak. Mindezt figyelemmel kísérte a párizsi székhelyű Coface, amely a Dél-európai gazdaság romló helyzete miatt negatív megfigyelési listára helyezte Spanyolország és Olaszország A4-es besorolását, s egyben B-ről C-re rontotta Ciprusét. Rontott Csehország besorolásán is, ugyanakkor javított például a szlovákon és az indonézon.

„Nem kell dramatizálni a mostani mozgásokat” – kommentálta a lépéseket Kárpáti Gábor. Az ügyvezető igazgató mindazonáltal érdekesnek tartja, hogy a csehek és a szlovákok egy besorolási szintre kerültek, pedig általános a benyomás, hogy az előbbiek jobban állnak gazdasági szempontból. Arra is felhívja a figyelmet, hogy mindkét ország besorolása két kategóriával jobb a magyarénál, ráadásul nekünk csak akkor van esélyünk feljebb lépni, ha az euróövezetbeli helyzet rendbe jön, illetve ha a bizalmat visszaszerző, kiszámítható intézkedések történnek, amelyeket a piacok elhisznek. Erre azonban csak hosszabb távon lát lehetőséget a szakember.

Három ország – Szlovákia, Csehország és Olaszország -, s jóval kevésbé egy negyedik - Spanyolország - besorolásának a változása hat igazán a magyar exportőrökre, a többi gazdaságot érintő Coface-lépés hatásai inkább marginálisak lehetnek – véli Kárpáti. Az említett három ország ugyanis az első tíz exportpiacunk között van, sőt, a szlovák tavaly a 4., az olasz pedig a 5. volt a sorban. Igaz, az exportőrök vevőinek a fizetőképességére közvetlenül nem hat a besorolás változása, ám hosszabb távon már megjelenhet a fizetési morálban. Mindenesetre, amit külön is figyelni kell: az adott országban a magyar exportőr vevőjének ágazatára jellemző fizetőképességi helyzet, trend; s feltétlenül érdemes akár profikkal folyamatosan vizsgálni, monitorozni azt, valamint a konkrét vevő kockázatát is.

Mindenképpen óvatosságra intő jel, ami a déli államokban történik. Az általuk jelentett kockázatokat komolyan kell venni – figyelmeztet Kárpáti, hozzátéve: a Coface nemzetközi biztosítóként és magyarországi fióktelepeként egyaránt tapasztalja, hogy az év eleje óta drasztikusan megnőttek a késedelmes fizetések, valamint a káresemények is. Ráadásul például az olaszoknál a követelésbehajtás lassú és nehézkes folyamat – mondja az ügyvezető. Kárpáti azonban óva int attól, hogy az exportőrök elforduljanak ezektől a piacoktól. Mint mondja: a magyar belső kereslet és növekedési lehetőségek jelen szintje miatt is mindenképpen külpiacokon érdemes aktivizálódniuk a magyar cégeknek. Nem szólva arról, hogy a mostani lépések által érintett országok közül a magyarok számára legfontosabbak besorolása még mindig jobb, mint a magyar, azaz kisebb kockázatot jelentenek a vevői fizetési morált tekintve.

Ugyanakkor a fokozatos óvatosság szükséges – figyelmeztet a szakember. Már csak azért is, mert láthatóan a válság dél felől észak felé húzódik, ahelyett, hogy visszahúzódna. Szükség van tehát a vevők ellenőrzésére, monitorozására, s általában véve a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Ki kell védeni, hogy olyan cégekkel lépjünk eladói-vevői kapcsolatba, amelyek potenciális veszteségforrást jelentenek. Követelésbiztosítási háttérrel pedig – teszi hozzá Kárpáti – exponenciálisan növelhető az értékesítés volumene, ugyanis biztosított háttérrel magabiztosabban lehet növekedni. Az mindenesetre bíztató, hogy az elmúlt években a magyarországi cégek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fentiekre. „Immár húsz éve vagyunk a magyar piacon, így van összehasonlítási alapunk, ami alapján kimondható, hogy ilyen típusú egyedi, komplett szolgáltatások iránt egyre nagyobb az igény, különösen a 2008-as év óta.” Nem véletlenül, hiszen a cégek saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy a negatív folyamatokból adódó nemfizetések hatásai elkerülhetőek és kikerülhetőek, miközben a biztosítókra nagyobb károk hárulnak. Egyébként az export-káreseményekből adódó kárfizetések volumene is megnőtt, ami azt jelenti, hogy a cégek ki tudták védeni a biztosításuknak köszönhetően a jelentősebb követelés-kiesési károkat.

Minősítések és fejlemények

Spanyolországban, 2012 első negyedévében egyértelműen mélyült a recesszió, jelentősen fékeződött az ipari és szolgáltatási aktivitás, s a 2007. decemberi csúcshoz képest 30 százalékkal zuhantak az ingatlanárak. Folytatódik a munkanélküliségi ráta emelkedése, a mutató 2012 márciusa óta 24 százalék fölötti értéket mutat. A késedelmes fizetések és vállalti csődök száma jelentősen megnőtt, nem is csak az építőipari cégek körében, de az agráripari, az elektromos készülék-gyártó, a vegyi és a nem-szakosodott kereskedelmi ágazatokban is. A lassú növekedés visszafog minden nemű államadósság-csökkentést, és a másodlagos adósságpiacon tapasztalható feszültségek továbbra is jelentősek.

Olaszországban, 2012 első negyedévében 0,8 százalékkal csökkent a GDP, a gazdaság immár a harmadik egymást követő negyedévben zsugorodott. Az ipari termelés visszaesésének az üteme felgyorsult, különösen az építőipar szenved: az ágazat egy év alatt 15,1 százalékos visszaesést produkált. Rekordokat döntöget a munkanélküliség, az idén áprilisban 10,2 százalékos volt. Egy olyan környezetben, amelyben a reformok egyre növekvő kiábrándultsághoz vezethetnek a lakosság körében, az államadósság szintje veszélyesnek bizonyulhat, mivel fenntarthatósága jelentősen kitett a piaci várakozások által generált változásoknak. A Coface az olasz vállalatok fizetési szokásainak jelentős romlását tapasztalja, különösen a fém-, az agrár-, az építő- és a textiliparban.

Ciprus az euró övezetnek immár az ötödik olyan országa, amely pénzügyi segítséget kért az Uniótól. Rendszerbeli kockázatot hordoz a ciprusi gazdaság hétszeresét kitevő mérleggel rendelkező bankszektor, amelyre különösen hat a görög kockázatosság. A magánszféra adóssága (2011-ben a GDP 311 százaléka volt) a legmagasabb egész Európában, a vállalati adósság szintje a GDP 186 százalékára rúg. Továbbra is szenved az építőipar, miután kipukkadt az ingatlanbuborék, valamint a villamosenergia-ellátás akadozásának hatásaként a petrolkémiai ágazat is.

Csehország besorolását a Coface A2-ről A3-ra rontotta. A GDP 1 százalékkal zsugorodott az idei év első negyedévében az egy évvel korábbi szinthez képest. Immár a harmadik olyan egymást követő negyedévben zsugorodott a gazdaság az előző negyedhez képest – a gazdaság recesszióban van, s a Coface előrejelzése szerint az idén a cseh GDP összességében 0,3 százalékkal mérséklődik. Az euró övezetben kialakult recesszió hatott a cseh exportra, amelynek az éves dinamikája ugyan még így is 6,9 százalékos, ám ez a leggyengébb teljesítmény 2009 utolsó negyedéve óta. Az import dinamikája is lelassult (1,4 százalékos lett), a belső kereslet lassulásának beindulásával. A kiskereskedelmi forgalom mérséklődött (áprilisban 3 százalékkal maradt el a 2011. április szinttől), együtt mozogva a fogyasztói bizalom romlásával. A belső kereslet egyrészt azért lanyhult, mert az első negyedévben emelkedett a munkanélküliség (a 2011 negyedik negyedévi 8,2 százalékról 9,1 százalékra). Emellett emelték az áfa-kulcsot (10 százalékosról 14 százalékosra a legalacsonyabb rátát), ráadásul a legmagasabb kulcs 2013 januárjától 1 százalékponttal 21 százalékosra emelkedik. Mindezeken túl gyorsult az infláció (3,5 százalékosra). A beruházásokra hatnak a szűkülő hitelezési csatornák; a magánszektor hitelfelvételi aktivitása lelassult az idén az első negyedévben, a megelőzőben stagnált. Ez egyébként inkább mondható keresleti, mint kínálati problémának, miután a cseh bankrendszer megfelelően fel van tőkésítve, s hatékony is.

India minősítésén is rontott a Coface: negatív megfigyelési listára helyezte India A3-as besorolását, s különösen az üzleti környezet A4-es minősítését. Az ázsiai országban a 2010 márciusa és 2011 októbere között tapasztalható gyengülő külső kereslet és monetáris szigorítás fogja vissza a növekedést. A Coface arra számít, hogy az idén 6,5 százalékkal nő a gazdaság. Az idei első negyedév az elmúlt kilenc év leggyengébb növekedését produkálta, olyannyira, hogy az ipari kibocsátás csökkent. A 2012 júniusában 23 százalékkal bezuhant rúpia továbbra is nyomás alatt van, ami összefügg a magas szuverén kockázattal és a külföldi működőtőke-beáramlás fékeződésével. A valutára nehezedő folyamatos nyomások, az inflációtól való félelem és az államadósság szintje nem tesz lehetővé semmilyen gazdaságösztönzést. A 2012. márciusi választásokon a Kongresszus Párt pozíciója gyengült, ami lassítja a strukturális reformok végig vitelét. A korrupció folyamatosan magas szintje, a továbbra is kevésbé hatékony infrastruktúra és a szabályozói környezet minőségének a gyengülése miatt a külföldi befektetők aggodalma nő, s az üzleti környezet negatívan hat a növekedésre.

Argentína esetében a Coface B-ről C-re rontotta az üzleti környezet besorolását, azt követően, hogy bevezették a latin-amerikai országban a devizakontrollt, ami megnehezíti a valutához jutást mind az exportáló, mind az importáló vállalatok számára. A kormány szabályozói tevékenységének az instabilitása és egyre szaporodó és növekvő beavatkozási aktivitása kezdi aláásni a háztartások és az üzleti világ bizalmát, s hozzájárul a növekedési ütem lassulásához.

Szlovákiában ugyanakkor javult a helyzet: a Coface máris eltávolította a negatív megfigyelési listáról Szlovákiát, amelyre 2011 decemberében helyezte. A Magyarországgal szomszédos euró-övezeti állam az első negyedévben 3,2 százalékos éves növekedést produkált, a megelőző negyedévben a dinamika még csak 1,75 százalékos volt. A Coface felfelé módosította a szlovák növekedési prognózisát: a korábbi 1,1 százalékról 1,9 százalékra várja a dinamikát az idén. Az európai gazdasági környezet romlása ellenére Szlovákia gazdaságának továbbra is az export a motorja. A nettó kivitel 2012 első negyedében 2,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az ipari termelés pedig 9,2 százalékkal (2011 utolsó negyedében ez utóbbi dinamikája még csak 3,1 százalékos volt). A belföldi kereslet némileg mérséklődött (éves alapon -0,7 százalék), és az idén nem lesz a növekedés motorja. Ugyanakkor a kormánynak van lehetősége a belföldi kereslet élénkítését célzó manőverekre, köszönhetően az államadósság szintjének, ami a GDP mindössze a 45 százaléka. Ez pedig mérsékelheti a kiigazítási erőfeszítések iránti igényeket, hiszen az elmúlt pár évben az államháztartási hiány GDP-arányos mutatója az ilyen erőfeszítéseknek köszönhetően javult: a hiány a 2009-2010-es 8 százalékról 4,6 százalékra csökkent 2012-re.

Indonézia: pozitív megfigyelési listára került az ország B, s az üzleti környezet C besorolása. A kedvező demográfiai tényezők erősítik a belföldi piacot, a Kínába irányuló nyersanyagexport pedig hozzájárul a dinamikus növekedés fenntartásához. A szuverén államadósság besorolásának javulása, a bankszektor szerkezeti átalakítását célzó reformok és a korrupció ellenes folyamatos küzdelem erősíti a gazdaságot, és azt a képességét, hogy állja a sarat a romló világgazdasági környezet közepette is.