Magyarország mellett további tizenkét fejlett európai országban adtak el kevesebb élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot a harmadik negyedévben, mint tavaly július-szeptember során. Magyarországon mínusz 2 százalékot regisztrált ebből a szempontból a Nielsen piackutató vállalat.

Nálunk napi fogyasztási cikkekből 3 százalékkal nőtt a bevétel, negyedéves összehasonlításban. Ugyanakkor azonban az átlagárak 5 százalékkal nőttek.Többek között ezt állapítja meg a Nielsen huszonegy fejlett európai országban végzett aktuális elemzése. Az összes vizsgált ország élelmiszer-kiskereskedelmében az átlagár 4 százalékkal nőtt. Ez a legutóbbi három év során a drágulás legmagasabb aránya.

Legnagyobb mértékben nőttek az átlagárak Törökországban 9, Finnországban 6, míg Magyarországon és Szlovákiában 5-5 százalékkal idén július-szeptemberben, a múlt évi hasonló periódussal szemben. A mennyiségi eladásoknál átlag plusz 1 százalékot regisztráltak a piackutatók a földrészünk vizsgált országaiban.

Jelentősen a mennyiségi eladások csak három országban emelkedtek; Törökországban 4, Belgiumban és Norvégiában 3-3 százalékkal, a tavalyi harmadik negyedévhez viszonyítva. Összességében a huszonegy európai ország kiskereskedelmének forgalma, értéket tekintve 5 százalékkal növekedett,az idei és tavalyi harmadik negyedévet összevetve. „Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma a közeljövőben attól függ, hogy az árak emelkedése mekkora mértékben befolyásolja a mennyiségi eladásokat” – állapítja meg a Nielsen elemzése. „Szintén lényeges tényező, hogy a gazdasági környezet milyen módon hat a fogyasztók érzelmeire”.

A válságos mediterrán régióban a görög és olasz piacon 2 százalékkal kevesebb napi fogyasztási cikket adtak el. Az átlagárak mindkét országban 3 százalékkal emelkedtek. Spanyolországban 2 százalékkal nőtt a mennyiségi eladás. A portugáloknál a mennyiségi eladás 1 százalékkal csökkent, és 1 százalékkal lett nagyobb az átlagár. A visegrádi országok közül az átlagárak emelkedtek Csehországban és Lengyelországban 3-3, Szlovákiában 5 százalékkal, ahogyan Magyarországon is. A mennyiségi mutató Szlovákiában stagnálást jelez, Lengyelországban mínusz 1, Csehországban pedig mínusz 2 százalékot, Magyarországhoz hasonlóan.

OrientPress Hírügynökség