Barcsay elmondta, a visszaszolgáltatás útjából már júliusban elhárultak az akadályok, amikor a Kolozs megyei tanács a megye közvagyonából a megye magánvagyonába utalta át a kastélyt, és a hozzá tartozó parkot. Az örökös szerint a megyei tanács vezetői szeptember ötödikén írták alá a visszaszolgáltatási iratokat, ő azonban csak az elmúlt napokban tudott Kolozsvárra jönni, hogy birtokba vegye tulajdonát. Elmondta, jelenleg az ingatlan telekkönyvezése zajlik, az átadási-átvételi jegyzőkönyvet azután írják alá, hogy a telekkönyv is rögzíti a tulajdonosváltást.
Barcsay Tamás az MTI-nek elmondta, azt szeretné, ha az épület közösségi célokat szolgálna. Legfontosabbnak azonban az állagmegőrzési munkálatok elkezdését tekintette. Hozzátette, az épület viszonylag jó állapotban maradt meg, de az elmúlt tíz évben, míg használatlanul állt, több helyen is beázott, tetőszerkezete romlásnak indult.
A kastély örököse elmondta, keresi a megoldásokat a kastély helyreállításához szükséges pénzösszeg előteremtésére. Hozzátette, arra számít, hogy előbb csak néhány termet, aztán apránként egyre nagyobb részt sikerül felújítani.
A négy sarokbástyás, négyzet alakú hatvan termes kastély államosítás előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás Kanadában élő történész, a torontói Ryerson Tudományegyetem örökös tanára hét évig várt arra, hogy birtokba vehesse örökségét.
A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez. 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha ő kiűzi a törököket az országból. A terv meghiúsult, s Magyarország három részre szakadt.